csak néhány, a reakcióidő (RT) mérését alkalmazó kutatási tanulmány bizonyította egyértelműen, hogy a figyelem külső fókuszához kevesebb figyelemforrás szükséges, mint a belső figyelem fókuszához. A jelen kísérletek során hallási és motoros feladatok kombinációit használták fel a figyelem középpontjának iránya (külső/belső) és a pontosság iránti figyelmi igény közötti kapcsolat vizsgálatára. A résztvevők egyidejűleg végrehajtottak egy dart dobási feladatot, vagy egy hangbecslési feladatot (1.és 2. Kísérlet), vagy egy kézi erőtermelési feladatot (3. és 4. Kísérlet). Az 1. kísérletben az alanyok közötti kialakítással nem volt jelentős tendencia, hogy a dart dobás térbeli hibáit csökkenteni kell, ha a fókuszt külsőleg irányították, szemben a belső terekkel, de csak a kettős feladat állapotában. A 2. kísérletben a tárgyon belüli kialakítással mind a belső, mind a külső fókuszfeltételek csökkent hibákat mutattak a kettős feladat körülményei között az egy feladat feltételeihez képest. A tényleges és a becsült hangok közötti korreláció mindkét kísérletben erős és pozitív volt (legalábbis .90). A 3. kísérletben a külső fókuszálás mindkét feladatra jobb erőtermelési pontosságot eredményezett, mint a belső fókuszálás. A 4. kísérletben a külső fókusz mindkét feladatra jobb dobási pontosságot eredményezett, mint a belső fókusz. Összességében az eredmények összhangban vannak a korlátozott cselekvés előrejelzéseivel és a tudatos feldolgozási hipotézisekkel, amelyek szerint a figyelem külső fókusza csökkenti a figyelemigényeket a figyelem belső fókuszához képest, de a figyelemhatások fókusza az érintett feladatok általános figyelmi igényeitől is függ. (PsycINFO adatbázis rekord (c) 2019 APA, Minden jog fenntartva).
