a japán Encephalitis (JE) elleni védőoltást számos ázsiai országban széles körben végezték az elmúlt 20 évben. A vakcinát általában hatásosnak és alacsony reaktogenitásnak tekintették. 1989 óta azonban Ausztráliából, Kanadából és Dániából szokatlan számú szisztémás reakcióról számoltak be, amelyet főként generalizált urticaria és/vagy angioödéma jellemzett a JE oltást követően, 860 utazót toboroztak 16 hónapos időszak alatt egy prospektív vizsgálat céljából, amelynek célja a JE oltást követő mellékhatások típusának és gyakoriságának vizsgálata német utazóknál. 826-an kaptak elsődleges immunizálást (2 injekció a 0.és a 7-14. napon), 34-en pedig egyetlen emlékeztető injekciót kaptak. Az első injekció után részletes standardizált kérdőívet osztottak ki az összes oltott számára. Összesen 509 kérdőívet lehetett értékelni, ami 59,2% – os visszatérési arányt jelent. Az oltottak 46% – A egyáltalán nem számolt be mellékhatásokról. 54% számolt be egy vagy több káros hatásról. Az injekció beadásának helyén helyi reakciókat figyeltek meg 209 beoltottnál, míg 65-en szisztémás mellékhatásokról, például fejfájásról, lázról, szédülésről és generalizált kiütésről számoltak be. Az elsődleges immunizálás első vagy második injekciója, illetve az emlékeztető injekció után nem volt szignifikáns különbség az előfordulás, a súlyosság vagy a mellékhatások típusa tekintetében. A reakciókat bejelentő beoltottak 2,2% – A fordult orvoshoz, 1,8% – uk pedig átlagosan 2,2 napig volt munkaképtelen. A szisztémás reakciók mennyisége a súlyos anafilaxiás reakciók potenciális veszélyére utalhat. A hepatitis A-tól eltérően a japán encephalitis rendkívül ritka betegség az utazók körében. Ezért a betegség megszerzésének kockázatát, ha az érintett területekre előzetes immunizálás nélkül utazik, figyelembe kell venni a vakcinázást követő súlyos mellékhatások kialakulásának kockázatával szemben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a JEV-nek továbbra is azokra az utazókra kell korlátozódnia, akiknél fokozott a JE megszerzésének kockázata.
