a kanadai part menti és tengeri kutatásban, monitoringban és irányításban szerzett őshonos és tudományos ismeretek áthidalása

cikkek száma és típusai

négy bibliográfiai adatbázisban végzett keresés során a Google és a Google Scholar (lásd a további 2.fájlban található szakirodalmi kereséseket) 12 583 egyedi rekordot adott vissza, ami 9523 rekordot eredményezett a Duplikátumok eltávolítása után. Ezek közül 272 cikk volt releváns a címben és az absztraktban. Két cikk kivételével az összes cikket nyílt hozzáférésen keresztül szerezték be, Carleton Egyetem intézményi előfizetései, vagy könyvtárközi kölcsönzések révén a teljes szövegű szűréshez. Így 270 cikket kellett teljes szöveggel átvilágítani, amelyek közül 211-et nem tekintettek e szisztematikus térkép hatálya alá. A cikkek többségét a dokumentum típusa (azaz nem empirikus tanulmány) és a tartalom fókusza (azaz nem tartalmazta mind a tudományos kutatást, mind az őshonos ismereteket) kizárta. Az összes kizárt cikk a kizárás okaival együtt megtalálható a 6. Kiegészítő aktában (kivéve az FT-t). Összesen 59 cikk került be a szisztematikus térképbe a bibliográfiai adatbázisokból, a Google-ból és a Google Scholar-ból.

összesen négy további cikket tartalmaztak speciális és kiegészítő forrásokból (pl. a releváns áttekintések referencialistái, szervezeti weboldalak, szürke szakirodalom). Ezek forrását a következőképpen vázoljuk fel. A releváns vélemények referencialistáinak keresése egy további cikk felvételét eredményezte, amelyet korábban nem rögzítettek a kereséseinkben. A szervezeti webhelyek keresése egy további cikk felvételét is eredményezte. A nyílt pályázati felhívásra (azaz közösségi média platformokon és listserveken keresztül), valamint az Aboriginal Aquatic Resource and Ocean Management (Aarom) program kedvezményezett csoportjaival/szervezeteivel és társigazgatási testületeivel való közvetlen kapcsolatfelvétel során benyújtott összes szürke szakirodalmat átvizsgálták, és két további cikk felvételét eredményezték. Míg kezdetben 63 cikket tartalmaztak, az átvilágítási folyamat során egy cikket supplementalFootnote 1-ként azonosítottak. Ennek megfelelően 71 esettanulmány 62 cikkből került bele ebbe a szisztematikus térképadatbázisba és narratív szintézisbe (ábra. 1).

rózsa folyamatábra

a 62 cikk és a 71 esettanulmány különböző mutatókban különbözött. Összességében nagyon kevés cikk jelent meg 2000 előtt (ábra. 2). Míg a 2000 és 2005 között megjelent cikkek száma viszonylag alacsony volt, évről évre nagyobb volt a következetesség. Volt egy kis, de figyelemre méltó, növekedése az éves kötet megjelent cikkek 2006-tól kezdődően (ábra. 2). Az anomáliának tűnő 2016-tól eltekintve azonban a közzétett cikkek éves mennyisége viszonylag következetes marad 2006-2018 között (ábra. 2). A publikációk többsége a kereskedelemben megjelent irodalomból származott (46/62), míg a legkevesebbet a szürke irodalomban találták (4/62; ábra. 3a). A kereskedelemben megjelent szakirodalom cikkeit huszonöt különböző folyóiratban találták meg, amelyek közül tizenkilencnek egyetlen cikke volt. Több publikációval rendelkező folyóiratok: Arctic (n = 9), Conservation Biology (n = 2), Ecology and Society (n = 6), Human Ecology (n = 2), Marine Policy (n = 3) és Polar Record (n = 2). Az első szerzők többsége akadémiai intézményekből származott (41); a kormányzati szervezetek voltak a második legjobban képviselt csoport 14-gyel (ábra. 4). A szisztematikus térképen szereplő publikációk körülbelül 21% – ának (n = 13) voltak őshonos szerzői vagy szerzői, akik az őslakos közösségeket, szervezeteket és/vagy kormányokat képviselik (ábra. 5).

a teljes szövegben szereplő cikkek gyakorisága a megjelenés éve szerint

a szisztematikus térképen szereplő cikkek publikációs típus szerint elválasztva, ahol a kereskedelemben megjelent irodalom folyóiratcikkeket és könyveket tartalmaz, a szürke irodalom pedig kormányzati, nem kormányzati és tanácsadó ügynökségek jelentéseit tartalmazza

az első szerző szervezeti hovatartozása a teljes szövegben szereplő cikkekhez (n = 62)

a szisztematikus térképen szereplő cikkek száma bennszülött szerzőkkel vagy az őslakos közösségeket, szervezeteket és/vagy kormányokat képviselő szerzőkkel

szisztematikus térkép

a kutatás alapvető kimenete szisztematikus térkép volt. Ennek a szisztematikus térképnek két fő összetevője van: (1) szisztematikus térképadatbázis (7.kiegészítő fájl), amely metaadatokat és kódolást tartalmaz az összes mellékelt tanulmányhoz; és (2) az egyes esettanulmányok földrajzi eloszlása és elhelyezkedése (ábra. 6, 7, 8, 9, 10). A számok találhatók füge. A 7, 8, 9, 10 a szisztematikus térképadatbázisban található esettanulmány-azonosítót tükrözi (7.kiegészítő fájl).

a szisztematikus térképen szereplő esettanulmányok földrajzi eloszlása (n = 71; a helyek tükrözik az egyes tanulmányi területek központosított pontját)

az esettanulmányok földrajzi elhelyezkedése a csendes-óceáni térségben. Vegye figyelembe, hogy néhány esettanulmánynak több helye van. A számok igazodnak a szisztematikus térképadatbázisban található esettanulmány-azonosítóhoz (további Fájl 7)

az esettanulmányok földrajzi elhelyezkedése a nyugati Inuit Nunangat régióban. Vegye figyelembe, hogy néhány esettanulmánynak több helye van. A számok igazodnak a szisztematikus térképadatbázisban található esettanulmány-azonosítóhoz (további Fájl 7)

az esettanulmányok földrajzi elhelyezkedése a keleti Inuit Nunangat régióban. Vegye figyelembe, hogy néhány esettanulmánynak több helye van. A számok igazodnak a szisztematikus térképadatbázisban található esettanulmány-azonosítóhoz (további Fájl 7)

az esettanulmányok földrajzi elhelyezkedése az Atlanti régióban. Vegye figyelembe, hogy néhány esettanulmánynak több helye van. A számok igazodnak a szisztematikus térképadatbázisban található esettanulmány-azonosítóhoz (további Fájl 7)

a mellékelt esettanulmányok földrajzi eloszlása

a szisztematikus térképen szereplő 71 esettanulmány Kanada három partvidékén (ábra. 6, 7, 8, 9, 10). Tanulmányok az egész tengerparti és tengeri régiók Inuit Nunangat elszámolni a legtöbb tanulmány (füge. 6, 8, 9, 11, 12). Szubnacionális szinten (pl. tartomány, terület, földigénylési megállapodás) az esettanulmányok valamivel több mint egyharmadát Nunavutban találták (~ 39%; ábra. 12). Brit Kolumbia (~31%) és Inuvialuit település Régió (~ 23%) szintén figyelemre méltóak voltak az esettanulmányok számát tekintve (ábra. 12).

a mellékelt esettanulmányok földrajzi eloszlása tengerparti tengeri régiók szerint (n = 71)

az esettanulmányok földrajzi eloszlása tartomány, terület vagy Inuit Nunangat (n = 71)

esettanulmány a tanulmányok célja és hatóköre

a 71 esettanulmány kutatási kérdéseinek és/vagy célkitűzéseinek vizsgálata során kiderült, hogy ezek közül több alapkutatással (azaz az általános ismeretek bővítésével) foglalkozott (~ 30%). A fennmaradó ~ 70% egyenlően oszlott meg az alkalmazott kutatások között (pl., irányítási vagy fejlesztési célokra) és esettanulmányokat, amelyek mind alapvető, mind alkalmazott célokat tartalmaztak (ábra. 13). Az alkalmazott célok példájaként, amelynek célja “összehasonlítani az Atlanti lazackezelésen belüli megőrzés fogalmát nem őslakos állam szemszögéből A Mi’ kmaq perspektívával, és ajánlásokat kínál arra vonatkozóan, hogyan lehet továbbfejleszteni az Atlanti lazachoz kapcsolódó irányítási kezdeményezéseket ezen perspektívák alapján.”Ezzel szemben adjon példát egy olyan tanulmányra, amelynek alapvető célkitűzései vannak, mivel az ökoszisztéma áttekintése és értékelő jelentése” általános áttekintést nyújt a Bras d ‘ Or tavak vízgyűjtőjének fő ökológiai összetevőiről, amely magában foglalja a szárazföldi, édesvízi és tengeri jellemzőket.”Még a fenti példákkal is, ahol alkalmazott vagy alapvető célokat fogalmaztak meg, elismerjük, hogy az ilyen célok inkább kontinuumon ülnek, mint diszkrét entitásokként (sensu), és hogy a felülvizsgált tanulmányok többsége akkor is alkalmazta az alkalmazásokat, amikor a célokat alapvető jelleggel mutatták be. A kontinuum ezen elképzelése mellett a tanulmányok több mint egyharmada tartalmazott mind alapvető, mind alkalmazott célokat. Például három konkrét célkitűzése volt: “(i) interjúk segítségével becsülje meg a sárgaszeműhalak méretének és bőségének az 1950-es évek óta bekövetkezett relatív változásait, (ii) azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek e változásokat okozták (pl. kereskedelmi halászat, környezeti változások stb.), és (iii) hasonlítsa össze a modern TEK és LEK megfigyeléseket a Yelloweye rockfishes legutóbbi tudományos felméréseivel a Central Coast First Nations és a Fisheries and Oceans Canada (DFO) által.”

a teljes szövegben szereplő esettanulmányok jellege, ahol a mix azt jelzi, hogy egy adott tanulmány alapvető és alkalmazott kérdésekből állt

a szisztematikus térképen szereplő Esettanulmányok a kutatás empirikus fókuszát tekintve a két tág kategória egyikébe tartoztak. A környezeti/ökológiai kutatásra és monitoringra összpontosító tanulmányok (pl., a közvetlen vagy közvetett megfigyelésekről vagy a tudomány és a bennszülött ismeretek tapasztalatairól beszámolók) valamivel több mint felét (~ 51%) tették ki, míg a tanulmányok a tudásrendszerek döntéshozatali összefüggésében történő áthidalásának folyamataira és gyakorlataira összpontosítottak (pl. 14). Ami a kutatás ökológiai léptékét illeti, az esettanulmányok túlnyomó többsége a faj méretarányára összpontosított (49), kevésbé az ökológiai közösségekre (3) vagy az ökoszisztémákra (19; ábra. 15). A vizsgálatok során 24 különböző parti vagy tengeri faj volt, beleértve a halakat (n = 16), a tengeri emlősöket (n = 10) és a parti madarakat (n = 2). A strukturált mátrix elemzés kiemelte, hogy a Nunavut rendelkezik a legnagyobb taxonómiai lefedettséggel, mivel az eddigi esettanulmányok 13 különböző nemzetséget fednek le (ábra. 16). Ezenkívül a Nunavutnak négy speciális tudáscsoportja volt, beleértve a Monodon spp (narwhal, n = 6), Ursus spp. (medvék; n = 4), Somateria spp. (kacsa, n = 3) és Balaena spp. (bálnák, n = 3). Más tudáscsoportokat azonosítottak az Inuvialuit települési régióban a Delphinapterus spp. (beluga, n = 5)és Brit Kolumbiában az Oncorhynchus spp. (lazac, n = 7) és Clupea spp. (hering, n = 5; ábra. 15). Az ökoszisztéma-szintű tanulmányok túlnyomó többsége a part menti rendszerekre összpontosított, Nunavut és British Columbia különösen kiemelkednek (ábra. 17).

a kutatás középpontjában a 71 tanulmányok tartalmazza a teljes szöveg

a vizsgálati skála és tárgy szerinti bontás a teljes szövegben szereplő tanulmányok mindegyikére vonatkozóan. Vegye figyelembe, hogy egyetlen vizsgálatban egynél több faj vagy egynél több ökoszisztéma lehet

strukturált mátrix, amely megmutatja, hogy az esettanulmány helye milyen gyakorisággal tartozik az egyes joghatóságokhoz, és a következő nemzetségekből származó fajokra összpontosított: 1-Anguilla spp., 2-Balaena spp., 3-Balaenoptera spp., 4-Clupea spp., 5—Delphinapterus spp., 6—Enhydra spp., 7—Megaptera spp., 8—Monodon spp., 9—Odobenus spp., 10—Oncorhynchus spp., 11—Ondatra spp., 12—Orcinus spp., 13—Pagophila spp., 14—Pusa spp., 15—Salmo spp., 16—Salvelinus spp., 17—Scophthalmus spp., 18—Sebastes spp., 19—Somateria spp., 20—Ursus spp

strukturált mátrix, amely megmutatja, hogy az egyes joghatóságok milyen gyakorisággal voltak az egyes ökoszisztéma-típusokra összpontosító tanulmány helyszínei

módszerek, modellek és megközelítések

ennek a szisztematikus térképnek a fő célja és motivációja az volt, hogy azonosítsa azokat a módszereket, modelleket és megközelítéseket, amelyeket az őshonos és tudományos alapú ismeretek áthidalására irányuló tanulmányokban használtak. Itt kifejezetten a parti-tengeri kutatásra, monitorozásra és irányításra korlátoztuk a kontextust Kanada három partján. Konkrétan két szintre összpontosítottuk vizsgálatunkat a benne foglalt tanulmányok tekintetében: (i) módszertan (azaz Kutatási tervezés; pl. esettanulmány, vegyes módszerek, Néprajz); és (ii) módszerek. Ez utóbbi esetében az őshonos ismeretek megszerzésére/bemutatására, valamint a tudományos adatok gyűjtésére használt módszerekre helyezték a hangsúlyt.

amikor a módszertanról van szó, azt találjuk, hogy öt különböző kutatási tervet használtak: (i) esettanulmány; (ii) közösségi alapú részvételi kutatás; (iii) vegyes módszerek; (iv) Néprajz; és (v) szimulációs modellezés (ábra. 18). Az uralkodó módszertan az esettanulmány-tervezés volt, amely a tanulmányok több mint felét teszi ki (ábra. 18). A 18.ábra a kutatási módszertant a kutatás ökológiai skálájához, a kutatás fókuszához, valamint a part menti vagy tengeri régióhoz viszonyítva helyezi el. Néhány kulcsfontosságú minta jelenik meg. A három part menti és tengeri régióban a menedzsmentre és a döntéshozatalra, illetve a kutatásra és a nyomon követésre való összpontosítás meglehetősen egyenletesen oszlik meg (ábra. 18). Függetlenül attól, hogy a hangsúly a menedzsmentre és a döntéshozatalra, vagy a kutatásra és a monitoringra irányult, az uralkodó ökológiai skála a fajok szintjén volt, ami a tanulmányok több mint kétharmadát tette ki (ábra. 18). A kutatás ökológiai skálája és a kutatási módszertan közötti kapcsolat vizsgálata felhívja a figyelmet azokra a módszertanokra, amelyeket mindhárom ökológiai skálán (esettanulmány, vegyes módszerek) alkalmaznak két ökológiai skálával szemben (közösségi alapú részvételi kutatás), és azokra, amelyeket csak egyetlen ökológiai skálán alkalmaztak (néprajz, szimulációs modellezés).

a part menti-tengeri régió közötti kapcsolat, a tanulmányi fókusz, az ökológiai skála és a módszertan

az ökológiai kutatásban és nyomon követésben alkalmazott konkrét módszerek közelebbi vizsgálata néhány kulcsfontosságú felismerést tárt fel. Az első az, hogy van egy olyan módszercsomag, amelyet az őslakos ismeretekkel kapcsolatban alkalmaztak, és ugyanolyan változatos módszerkészlet a tudományos adatok gyűjtésekor (ábra. 19). Ezen kívül vannak olyan módszerek, amelyek mindkét oldalon megtalálhatók, beleértve az interjúkat, a dokumentumok áttekintését, a felméréseket és a térképezést (ábra. 19).

az őshonos Tudásmódszerek, az ökológiai skála és a tudományos adatgyűjtési módszerek közötti kapcsolat

a bennszülött tudásrendszerek és a tudástulajdonosok demográfiai adatai

a bennszülött tudásrendszerek és a tudástulajdonosok képviseletének jobb megértése érdekében minden esettanulmányban megvizsgálták az őslakosok részvételével kapcsolatos részleteket (5.Kiegészítő akta, 35-42. kérdés). Az esettanulmányok többsége (47/71) nem közölt részleteket a kutatásban részt vevő tudástulajdonosok életkoráról (ábra. 20). Azoknál a tanulmányoknál, amelyek részletezték a tudás birtokosainak életkorát, nagyrészt középkorú (22) és idősebb (22) résztvevőket vontak be, míg csak öt kifejezetten a fiatalok tudását tartalmazta (ábra. 16). Ami a vének részvételét és/vagy hozzájárulását illeti, kevesebb mint felük nem számolt be konkrét részletekről (29/71), míg 55% – uk vének részvételével foglalkozott, három pedig kifejezetten nem (ábra. 21).2. lábjegyzet az esettanulmányok többsége (50/71) nem közölt részleteket a tudás birtokosainak neméről (ábra. 22). Azok közül, amelyek a kutatásban részt vevő tudásbirtokosok nemét jelentették, 16 férfi, 15 pedig női tudásbirtokos volt (ábra. 22). Az esettanulmányok több mint fele az Inuit őslakos tudásrendszereit érintette (41/71), míg egy másik jelentős hányad az első nemzetek őslakos tudásrendszereit (28/71) érintette, 21 egyedi nemzetet tükrözve. Három olyan esettanulmány volt, amely nem számolt be arról, hogy az őslakos tudásrendszer az első nemzet, az MD vagy az Inuit volt-e, és egyik tanulmány sem említette kifejezetten az MD Tudástulajdonosok bevonását (ábra. 23).

az esettanulmányokhoz kapcsolódó tudástulajdonosok demográfiai adatai

a vének bevonása az adatgyűjtési folyamatba

az egyes esettanulmányokhoz kapcsolódó tudástulajdonosok demográfiai adatai nem alapján

azon tanulmányok száma, amelyek beépítették az egyes őslakos csoportok ismereteit

Evidence gaps and insights

ez a szisztematikus térkép és a kapcsolódó szintézis dokumentálja a közzétett irodalom kiterjedését, kiterjedését és jellegét, amely a kanadai part menti és tengeri kutatások és menedzsment őshonos és tudományos alapú ismereteinek áthidalására törekszik. E gyakorlat eredményeként számos bizonyítékhiányt és betekintést tártak fel a jelenlegi kutatási erőfeszítésekkel kapcsolatban (beleértve az elfogultságokat is). Két különös hiányosságot állapítottak meg: az Atlanti-óceán partvidékén talált releváns közzétett tanulmányok hiánya (különösen az Északi-sarkvidék partvidékén talált jelentős számhoz képest), valamint az MD-k hagyományos ismereteit tartalmazó tanulmányok teljes hiánya (Lásd az ábrákat. 7, 19). Ez utóbbi esetében ennek oka lehet Kanada három partvidékének földrajzi fókusza, olyan régiók, amelyek nagyrészt az első nemzetek és az Inuit hagyományos területeit tükrözik . A belvízi rendszerek és a szárazföldi környezetek bevonásával e munka kiegészítésére irányuló jövőbeli erőfeszítések valószínűleg eltérő eredményeket hoznak. A jelenlegi kutatási erőfeszítésekre vonatkozó betekintés magában foglalja a bennszülött szerzőség és képviselet hiányát (ábra. 5), valamint a tudás birtokosainak nemére vonatkozó jelentéstétel hiánya (ábra. 18), amely a sarkköri sarkvidéki helyi és hagyományos tudáskutatással kapcsolatos demográfiai adatok szisztematikus áttekintésében is megtalálható.

ez a szisztematikus térkép a módszerek és megközelítések sokféleségét is dokumentálja, amelyeket az őshonos és tudományos alapú ismeretek áthidalására irányuló tanulmányokban használtak (ábra. 18 és 19). Az alkalmazott módszerek sokfélesége ellenére ez a munka felhívja a figyelmet a módszertanok közötti jelentősen egyenetlen eloszlásra (ábra. 18). Ennek megfelelően, amikor eljön az ideje, hogy belevetik magukat a kérdés, hogy hogyan, van rengeteg példát egyes módszerek (pl esettanulmány), míg mások (pl., néprajz, szimuláció) nagyon kevés publikált példát lehet levonni (ábra. 18). Az őslakos tudáshoz kapcsolódó módszerek feltérképezése és megkülönböztetése a tudományos adatgyűjtéshez alkalmazott módszerektől felhívta a figyelmet az ilyen megközelítés bizonyos korlátaira (ábra. 19). Először is, vannak olyan példák, ahol egy adott tudományos módszer (pl. szövetmintavétel, számszerű számolás) megkövetelt és / vagy támaszkodott bennszülött ismeretek birtokosai (pl. aktív vagy nyugdíjas vadászok), de lehet, hogy nem volt megfogalmazva vagy bemutatva a tanulmányban. Ezenkívül a módszerek összekapcsolása az esetek között eltérő volt, és ez a határozat nem derül ki. Például bizonyos esetekben egyetlen egyedülálló módszert alkalmaztak az őslakos ismeretek tekintetében, és egy egyedülálló módszert alkalmaztak a tudományos adatok gyűjtésére vonatkozóan. Más esetekben mindkét oldalon többféle módszert alkalmaztak. A módszerek kritikai áttekintése a módszerek konkrétabb párosításának feltárása céljából konkrét témákon belül szükséges ahhoz, hogy jobban útmutatást nyújtson a jövőbeli munkák lehetséges tanulmányterveiről.

az áthidaló tudásrendszerekkel kapcsolatos gyakorlatok, folyamatok és eredmények mélyreható vizsgálata a további vizsgálatok gyümölcsöző területei lennének. Ez magában foglalhatja például a tudás koprodukciójának mértékére való összpontosítást, valamint az őslakosok részvételének értékelését a kutatási folyamat különböző szakaszaiban (pl. kérdésfejlesztés, kutatás tervezése, elemzés, értelmezés) (sensu ). Az ilyen elemzés további információkat és adatgyűjtést igényelhet. Például, felismerve a rendelkezésre álló információk korlátait a közzétett tanulmányokban, különös tekintettel a folyamatra, szisztematikus realista áttekintésre építve, félig strukturált kvalitatív interjúk elvégzésével az első szerzőkkel és a közösség résztvevőivel a felülvizsgálat során azonosított példaértékű esetekről.

az alkalmazott módszerek korlátai

a szisztematikus térkép elkészítéséhez kidolgozott és alkalmazott Keresési stratégiát úgy tervezték, hogy az erőforrás-korlátok miatt átfogó, de nem kimerítő legyen. Ennek megfelelően azonosítottunk néhány lehetséges korlátot és torzítást a szisztematikus térkép eredményeiben. Az első korlátozás az, hogy a keresés az angol nyelvű kifejezésekre és eredményekre korlátozódott. Kanadai kontextusban ez befolyásolja a francia nyelven megjelent tanulmányok (pl. frankofón tézis, tartományi jelentések a Qu kormányától). A második korlátozás az idézet szűrésére vonatkozik. Miközben kerestük a 22 a szűrési folyamat során megjelölt releváns áttekintések, empirikus vizsgálatokhoz nem végeztünk előzetes hivatkozási szűrést. A keresési stratégia harmadik korlátozása az interdiszciplináris területekhez kapcsolódó szemantikai kihívásokra vonatkozik. Mint megjegyezzük, az olyan területekhez képest, mint a standard ontológiával rendelkező orvostudomány, az interdiszciplináris területek gyakran magas szemantikai sokféleséggel és a kifejezések gyors sugárzásával rendelkeznek meglehetősen rövid idő alatt (lásd ). Míg az interdiszciplináris csapat kipróbálta és tesztelte a keresési stratégiát, hogy befogadó legyen, megjegyezzük, hogy néhány szakirodalom hiányozhatott volna a konkrét kifejezések nem szerepeltetése miatt.

a bizonyítékbázis korlátai

kiemeljük a szisztematikus térkép és a kapcsolódó bizonyítékbázis korlátait is, amelyek annak valószínűségével kapcsolatosak, hogy még a publikált szakirodalomban is meg tudják ragadni őket. Más szóval, valószínűleg sokkal több munka van a gyakorlatban, ahol a bennszülött és a tudományos alapú ismereteket egyesítették a parti és tengeri környezetben Kanada három partján. Először is, valószínűleg több példa van a szürke irodalomban, amelyeket nem tudtunk megtalálni és feltárni. Például sokkal többet tehetnek az őslakos közösségek, nem kormányzati szervezetek vagy tanácsadók, amelyek nem széles körben elterjedtek vagy könnyen hozzáférhetők. Másodszor, függetlenül attól, hogy milyen keresési stratégiát alkalmaznak, nem lesz képes hosszú távú tanulmányokat rögzíteni, amelyek magukban foglalják az őslakos ismereteket a gyakorlatban (pl. növekvő vagy csökkenő fajok azonosítása), de soha nem ismerik el vagy vitatják meg a záró közzétett tanulmányban, amikor a kutatók elkészítik. Harmadszor, képtelenség olyan projekteket és esettanulmányokat rögzíteni, amelyekben a különböző megismerési módokat egyesítették, de a közzététel korlátai és/vagy a közzétételi megközelítések miatt soha nem számoltak be ilyen módon. Például, amikor eljön az ideje, hogy közzétegyék a kutatási eredményeket, visszakerülnek a saját területükre (azaz a Természettudományi/ökológiai tanulmányra és egy külön ‘bennszülött Tudástanulmányra’). Negyedszer, az anyag egy részének közzétételének időbeli késése, amely messze meghaladja az éves finanszírozási ciklusokat, növelheti annak kockázatát, hogy az információ nem kerül be az irodalomba.