a kinetikus terápiás ágyak több szövődményhez kapcsolódnak a thoracolumbar gerincoszlop sérüléseiben szenvedő betegeknél

háttér és cél: a traumás gerinc sérülések a morbiditás és mortalitás fontos okai. A Kinetic therapy (kt) ágyakat úgy tervezték, hogy minimalizálják a bőr lebontását és fokozzák a tüdőváladék clearance-ét a beteg egyik oldalról a másikra forgatásával. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy kevesebb szövődmény fordul elő a thoracolumbaris gerincsérülésekben (TLSIs) szenvedő betegeknél, akiket műtét előtt KT ágy. Megvizsgáltuk a KT ágyhasználat hatását fertőző szövődményekre és légzési elégtelenségre olyan betegeknél, akiknek TLSIs műtétre volt szükségük.

módszerek: megkérdeztük az 1. szintű traumaközpont trauma nyilvántartását azoknál a betegeknél, akiknél a TLSI-t 1.január 1994-től 30. június 2001-ig műtötték, és retrospektív orvosi nyilvántartást végeztek. A betegeket két csoportra osztották aszerint, hogy műtét előtt kezelték-e őket KT ágyban. A betegek adatai között szerepelt az életkor, a sérülés súlyossági pontszáma (ISS), a Glasgow Coma Scale scale (GCS) felvételi pontszáma, a műtétig eltelt idő, az összesen és a sérülést követő első 24 órában beadott kábítószerek, a legalacsonyabb regisztrált szisztolés vérnyomás és az akut újraélesztési volumenigény. Az eredményadatok magukban foglalták a fertőző szövődményeket, neurológiai deficitek, légzési elégtelenség, kórházi tartózkodás hossza (LOS), valamint a lélegeztetőgép támogatásának napjai. A fertőző szövődmények közé tartozott a pneumonia, a húgyúti fertőzések és a műtéti terület fertőzései.

eredmények: a KT ágyban kezelt betegek és a hagyományos ágyban kezelt betegek hasonlóak voltak az életkor, az ISS, a felvételi GCS, a műtétig eltelt idő, a beadott összes kábítószer, a legalacsonyabb regisztrált szisztolés vérnyomás és az újraélesztési igény az első 24 órában. A fertőző szövődmények gyakoribbak voltak a KT ágyterápiában részesülő betegeknél, mint a hagyományos ágyakon. A légzési elégtelenség incidenciája, a lélegeztetőgép-támogatás napjainak száma és a kórházi LOS szintén szignifikánsan magasabb volt a KT ágyakkal kezelt betegeknél. A fertőző szövődményeket leginkább előrejelző változók a lélegeztetőgép támogatásának napjai, az első 24 óra alatt beadott folyadék mennyisége és a KT ágy terápia (r2 = 0,459) voltak.

következtetések: A Tlis-ben szenvedő, KT-ágyban kezelt betegeknél nagyobb volt a fertőző szövődmények és a légzési elégtelenség előfordulása, és több nap lélegeztetőgép-támogatás, mint a hagyományos ágyban kezelt betegeknél, a hasonló ISS és a műtéti helyreállításig eltelt idő ellenére. A KT-ágyzal kezelt betegeknél a hosszabb kórházi LOS másodlagos lehet a fertőző szövődmények és a légzési elégtelenség magasabb előfordulási gyakorisága, valamint a lélegeztetőgép-támogatás több napja miatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.