Braz J Med Biol res, 2009. március, kötet 42(3) 272-278
a testmozgás myocardialis ischaemiát okozhat az anaerob küszöbértéknél a szívrehabilitációs programokban
A. R. C. N. Fuchs1, R. S. Meneghelo1, E. Stefanini4, A. V. De Paola5, P. E. P. Smanio2, L. E. Mastrocolla1, A. S. Ferraz1, S. Buglia1, L. S. Piegas3 és A. A. C. Carvalho4
1kardiális rehabilitáció szolgálata, 2SE oncho klinikai Nukleáris Medicina, 3departamento De Sa Xhamsterde, Instituto Dante Pazzanese de Cardiologia, s Argento Paulo, SP, Brazília.
4departamento de Cardiologia, 5departamento de Medicina, Escola Paulista de Medicina, Universidade Federal de S Paolo, s Paolo, SP, Brazília Brazília –
absztrakt
Bevezetés anyagok és módszerek
eredmények
ez levelezés és lábjegyzetek
absztrakt 
myocardialis ischaemia május a szív rehabilitációs programokban végzett edzés során fordul elő. Azt azonban nem állapították meg, hogy kiváltódik-e, ha a testmozgás felírása az anaerob küszöbnek megfelelő pulzuson alapul kardiopulmonalis testmozgás tesztelésével mérve. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a miokardiális ischaemia előfordulását a szívrehabilitációs programokban a szívizom perfúziós SPECT szerint az edzésprogramokban az anaerob küszöb alapján. Harminckilenc beteget (35 férfit és 4 nőt) vizsgáltak koszorúér-betegséggel coronaria angiográfiával és stressztechnécium-99m-sestamibi kapuzott SPECT-tel a kiindulási kardiopulmonalis testgyakorlattal összefüggésben. Az életkor 45-75 év volt. Egy második kardiopulmonalis edzésteszt meghatározta az edzés intenzitását az anaerob küszöbön. Az ismételt gated-SPECT – et egy harmadik kardiopulmonalis testgyakorlat után kaptuk meg az előírt munkaterhelés és pulzusszám mellett. A myocardialis perfúziós képeket nyugalmi állapotban 6,4, csúcsfeszültség esetén 13,9 és 10 pontrendszerrel elemeztük.7 az előírt gyakorlat során (P < 0,05). A myocardialis ischaemia jelenlétét a testmozgás során az összegzett stressz pontszám és az összegzett pihenési pontszám közötti különbségként határozták meg.2. Ennek megfelelően 25 (64%) beteget soroltak ischaemiásnak, 14-et (36%) pedig nonischemiásnak. A MIBI-SPECT myocardialis ischaemiát mutatott edzés közben az anaerob küszöbön belül. A vizsgálatban megfigyelt ischaemia 64% – os prevalenciáját nem szabad a testedzési programokon átesett betegek teljes populációjának reprezentatívnak tekinteni. Változások a betegellátásban és a testmozgási programokban az ischaemia megállapításának eredményeként valósult meg az előírt gyakorlat során.
kulcsszavak: gyakorlati teszt; anaerob küszöb; miokardiális ischaemia; koszorúér-betegség; technécium; 99mTc-sestamibi
Bevezetés
a jelenlegi irányelvek szerint a szívrehabilitációs programokban a testmozgás intenzitása nem válthatja ki a szívizom ischaemiáját edzés közben (1-6). A SPECT myocardialis perfúziós képalkotás azonban kimutatta, hogy a funkcionális kapacitáson belüli testmozgás a szokásos testmozgás stressztesztje alapján ischaemiát okozhat, amelyet reverzibilis perfúziós hiba jellemez, még angina tünetek vagy ST-szegmens depresszió nélkül is (7).
a kardiopulmonalis testmozgás jelenlegi széles körű alkalmazásával a testmozgás intenzitása az anaerob küszöb (8-11) alapján határozható meg. A fizikai terhelés ezen szintjén a testmozgás javítja a betegek általános funkcionális kapacitását, és még a koszorúér-betegségben és a kamrai diszfunkcióban szenvedőknél is alkalmazható (12,13). Azt azonban még nem sikerült megállapítani, hogy az anaerob küszöb által meghatározott edzésintenzitás miokardiális ischaemiát vált-e ki.
a myocardialis perfúziós vizsgálatok hatékonyabbak a testmozgás által kiváltott ischaemia azonosításában, mint az obstruktív ateroszklerotikus koszorúér-betegség diagnosztizálására és kockázati rétegződésére használt egyéb módszerek (14-16). Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje a miokardiális ischaemia előfordulását a testmozgás során a szívrehabilitációs programok anaerob küszöbértéke alapján, a myocardialis perfúziós SPECT teszt alkalmazásával.
anyag és módszerek
2005 júniusától 2006 szeptemberéig 153 egymást követő beteget vizsgáltak meg az Instituto Dante Pazzanese de Cardiologia Nukleáris Medicina Osztályán. Mindegyikük reverzibilis defektust mutatott a myocardialis perfúziós SPECT felvételeken és 70% átmérőjű szűkületet a koszorúér angiográfián a három fő koszorúér közül legalább az egyikben (bal elülső leszálló artéria, jobb koszorúér, bal circumflex artéria és azok ágai). A kezdeti elemzés során 95 olyan beteget zártak ki, akiknek a következő jellemzők közül legalább egy volt: 75 év feletti életkor, pitvarfibrilláció jelenléte, pacemaker, bal kötegág blokk, preexcitációs szindróma, hemodinamikailag jelentős szívbillentyű-betegség, nehézség a vizsgálati eljárások megfelelő elvégzésében, lehetetlen részt venni egy edzésprogramban a vizsgálat után, és a betegek már részt vesznek a szív rehabilitációs program. A fennmaradó 58 beteg anamnézis-felvételen, klinikai vizsgálaton és standard 12 vezetéses elektrokardiográfián esett át, az ismételt SPECT myocardialis perfúzió mellett egy kardiopulmonalis edzéstesztet követően orvosi grafikus CardiO2 rendszer (USA). Ezt a rendszeresen szedett gyógyszerek abbahagyása nélkül hajtották végre. Egy személyre szabott rámpa protokollt használtunk ciklusergométerrel. A testmozgás megszüntetésének kritériumai voltak az American College of Cardiology és az American Heart Association irányelvei (17). 740 Mbq (vagy 20 mCi) mennyiségű technécium-99m-sestamibi-t (99mTc-sestamibi) adtak 85 kg vagy annál kisebb testtömegű betegeknek, és 0, 31 mCi/kg mennyiséget adtak a 85 kg-nál nagyobb testtömegű betegeknek. A radiotracert a maximális pulzusszám közelében (HR; 220 éves kor) vagy Közelgő kimerültség, 0,3 mV vagy annál nagyobb terhelési ST-szegmens depresszió vagy angina pectoris jelenlétében injektálták. Az injekció beadása után a testmozgást 30-60 másodpercig folytattuk, majd a myocardialis perfúziós SPECT-et 60 perccel később végeztük. A rest myocardialis perfúziós SPECT – et az első kardiopulmonalis edzéstesztet követő egy héten belül elvégeztük. Rendszeres gyógyszeres kezelés mellett csak 39 beteg mutatott tartós reverzibilis defektust a myocardialis perfúziós SPECT képeken, és alkalmasak voltak a vizsgálat következő szakaszára. Közülük harmincöt férfi (89%), 4 nő (10,3%) volt. Az életkor 45 és 73 év között volt (átlagosan 59,76), az átlagos testtömeg-index pedig 28,4 volt.
a második cardiopulmonalis testgyakorlat hasonló volt az elsőhöz, de nem volt összefüggésben a myocardialis perfúziós képalkotással, és az anaerob küszöb meghatározására használták a V-meredekség módszerével (18). A képzési szintet az anaerob küszöbértéknek megfelelő munkaterhelés és HR alapján határozták meg. A harmadik kardiopulmonalis testgyakorlási tesztet a mechanikusan fékezett kerékpárok tesztjeire előírt munkaterhelés mellett végeztük, ugyanaz, mint a szívrehabilitációs programban, 20 perc alatt, ami megfelel a szívrehabilitációs program folyamatos aerob fázisának ülés. A 99mTc-sestamibi dózist körülbelül 19 perccel injektáltuk a tesztbe, a képeket pedig 60 perccel később vettük fel.
mind a stressz, mind a pihenés SPECT képeket a qgs (CEDAR) dedikált szoftver (19) segítségével dolgoztuk fel. Kvalitatív és szemikvantitatív elemzéseket végeztek. A Radiotracer felvételét a szívizom 17 szegmensében hasonlítottuk össze. A myocardialis perfúziós képeket 3 megfigyelő elemezte, akik vakok voltak a betegek adataira, öt tomográfiai nézet alapján a 17 szegmens mindegyikére vonatkozó pontszámrendszer alkalmazásával: bazális rövid tengelyű szelet, középventrikuláris rövid tengelyű szelet, apikális rövid tengelyű szelet, függőleges hosszú tengelyű szeletés vízszintes hosszú tengelyű szelet. Minden szelet esetében a legnagyobb felvételű szegmenst nullára osztályozták. A fennmaradó szegmenseket a következő kritériumok szerint osztályoztuk: egy, enyhén csökkent felvétel; kettő, mérsékelten csökkent felvétel; három, súlyosan csökkent felvétel, és négy, hiányzó felvétel. Minden SPECT képhez összesített pontszámot kaptunk a 17 szegmentális pontszám hozzáadásával. Nincs különbség az összesített stressz pontszám és az összesített nyugalmi pontszám között a stressz által kiváltott hypoperfúzió hiányát, vagyis az ischaemia hiányát jelezte. A myocardialis ischaemia meghatározása szerint a stressz és a pihenés pontszáma közötti különbség 2, Berman et al. (20), a legutóbbi mérföldkőnek számító tanulmányokban használt kritérium (21).
a statisztikai elemzést ismételt mérési varianciaanalízissel (ANOVA) végeztük. A Bonferroni többszörös összehasonlító tesztet használták a cardiopulmonalis testgyakorlatok és a nyugalmi állapotban, csúcsterheléskor és az előírt testmozgás során kapott SPECT képekből származó pontszámok közötti különbségek kimutatására. Az összesített különbségi pontszámot (peak – rest és prescription exercise – rest) a Wilcoxon teszttel hasonlítottuk össze. A 0,05-ös p értékeket statisztikailag szignifikánsnak tekintették. A fent említett három helyzet összes pontszámát átlagként és 95% – os konfidencia intervallumként (95% – os CI) mutatjuk be. Az átlagos HR-t a párosított Student t-teszt segítségével hasonlítottuk össze. Az ST-szegmens változásai a pihenés, a 99mTc-sestamibi injekció csúcsterheléskor és az előírt testmozgás között a McNemar teszttel elemezték. A Pearson khi-négyzet tesztet vagy a Fisher-egzakt tesztet használták a klinikai, angiográfiai és elektrokardiográfiás adatokhoz viszonyított, összesített különbségi pontszámmal rendelkező csoportok közötti összefüggés meghatározására (6 és <2). Az életkorot a Student t-teszttel hasonlították össze.
a vizsgálati protokollt az UNIFESP (Universidade Federal de S Appoolo Paulo, Escola Paulista de Medicina) és az Instituto Dante Pazzanese de Cardiologia kutatási etikai bizottságai hagyták jóvá, és minden beteg aláírta a beleegyező nyilatkozatot, miután teljes mértékben tájékoztatták az írásbeli eljárásokról.
eredmények
a betegek klinikai és angiográfiai jellemzőit az 1.táblázat mutatja. A koszorúér angiográfia szignifikáns szűkületet mutatott ki a bal elülső leszálló artéria 27 betegnél, a jobb koszorúér 25 betegnél, a bal circumflex artéria pedig 28 betegnél
a mindhárom kardiopulmonalis testmozgási tesztben értékelt kardiopulmonalis változókat a 2.táblázat mutatja.
az első myocardialis perfúziós SPECT vizsgálat kiindulási kardiopulmonalis vizsgálata
az elért átlagos munkaterhelés 75,05 6,23 Watt volt. Átlagos HR mozgott 69.62 6.32 bpm nyugalmi állapotban 119.2 6.84 bpm csúcs stressz. A 99mTc-sestamibi-t körülbelül 114,61 2,70 ütés / perc sebességgel injektálták, ami az életkor által megjósolt maximális HR 71,47 6,67%-ának és az előre jelzett VO2max 52,66 1,84% – ának felel meg. ST-szegmens depresszió, 1 mm, 20 betegnél (51, 20%), angina pectoris 11 betegnél (28, 20%), intermittáló claudicatio 1 betegnél (2, 56%) fordult elő.
második kardiopulmonalis gyakorlati teszt a testmozgás szintjének meghatározására vényköteles
az anaerob küszöböt 33,57 6,70 watt átlagos munkaterhelés mellett érték el, az átlagos HR pedig 89,89 2,47 ütés / perc volt, ami 56,12 1-nek felel meg.62% – a az életkor által megjósolt maximális HR.
harmadik cardiopulmonalis edzés teszt az előírt edzés során az anaerob küszöb alapján a 2. myocardialis perfúzió elérése érdekében SPECT
az előírt munkaterhelés Átlagos értéke 32,87 kb 2,56 Watt volt. Az átlagos pulzusszám edzés közben 90,36 kb 2,37 ütés / perc volt, ami az életkorra számított maximális pulzusszám 55,92 kb 1,46%-ának és a VO2max 40,89 kb 1,46% – ának felel meg. A HR a 99mTc-sestamibi injekció idején 91,41 kb 2,38 ütés / perc volt, ami az életkor által megjósolt maximális HR 57,01 kb 1,58%-ának és az előre jelzett VO2max 40,89 kb 1 46% – ának felel meg. Csak 7 betegnél (18%) volt ST-szegmens depresszió 1 mm, míg 32 betegnél (82%) nem mutatott EKG-változást. Csak 2 beteg (5,12%) tapasztalt angina pectorist.
pulzusszám-összehasonlítás
szignifikáns különbség volt a stressz csúcspontján (114 6,70 ütés / perc) és az előírt testmozgás (91 2,38 ütés / perc; P = 0,001) között a 99mTc-sestamibi injekció tekintetében, ami az életkor által előre jelzett maximális pulzus 71 1,67 és 57 6,52% – ának felel meg. Nem találtak különbséget a pulzus között a 99mTc-sestamibi injekció idején az előírt testmozgás során(91 6db.38 ütés / perc) és az előírt óra (90 db 2,37 ütés / perc). A csúcs HR szignifikánsan magasabb volt az előírt testmozgás során, mint nyugalmi állapotban (67 6,49 ütés / perc; P < 0,0001), és szignifikánsan magasabb volt 119 6,84 ütés / perc, mint az előírt óra (P < 0,0001).
myocardialis perfúziós SPECT
szignifikáns különbségeket (P < 0,0001) találtak a nyugalmi állapotban lévő SPECT képek átlagos pontszáma (6,44, 95% CI = 4,09-8,79), a csúcsfeszültség (13,90, 95% CI = 10,48-17,32) és az előírt testmozgás (10,77, 95% CI = 7,69-13.85) (3.táblázat). Amikor a myocardialis ischaemiát az összesített stressz pontszám és az összesített nyugalmi pontszám közötti különbségként határozták meg, az összesített különbség pontszám 10,09 6,40 volt a csúcsgyakorlaton és 6,83 0,99 a vényköteles edzés során (3.táblázat). Az egyéni elemzés azt mutatta, hogy a vényköteles testmozgás során az összesített különbség pontszám 2 volt a 25 (64%) betegnél és <2 a 14-ben (36%). A figyelembe vett klinikai jellemzők közül, nevezetesen a myocardialis infarctus, a korábbi revaszkularizáció, az ST-szegmens depresszió és az angiográfiai jellemzők, csak az utóbbi szignifikánsan különbözött a csoportok között. A hároméres betegség előfordulási gyakorisága nagyobb volt a csoportban, összesített különbségi pontszámmal (6.táblázat).
 |
táblázat 1. A vizsgálatban részt vevő 39 beteg klinikai és angiográfiai jellemzői. |
|
2. táblázat. Cardiopulmonalis testmozgás tesztelése (CPET) a 3 vizsgálat változói 39 betegnél. |
|
3. táblázat. Summed stress score (SSS), summed difference score (SDS) csúcs/vényköteles gyakorlat, summed rest score 39 beteg számára. |
|
4. táblázat. Klinikai, angiográfiás és elektrokardiográfiás adatok az összesített különbség pontszám szerint a testmozgás receptjében 39 beteg esetében. |
Vita
a koszorúér-betegségben szenvedő betegek edzésintenzitásának előírására alkalmazott számos módszer közül a kardiopulmonalis testmozgás tesztelése az anaerob küszöb meghatározásához előtérbe került, nemcsak széles körű elérhetősége miatt, hanem azért is, mert rendkívül értékes eszköz a pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázati rétegződéséhez a harmadlagos szívközpontokban. A miokardiális infarktus utáni béta-blokkolókat kapó betegeknél az anaerob küszöböt “arany standardnak” tekintették a testmozgás receptjére (22). A v-slope módszer használata az edzés intenzitásának meghatározására egyénre szabott, mivel ez a beteg életkorától és fitnesz szintjétől függ. Szubmaximális és túlnyomórészt aerob, lehetővé téve a gyakorlatok hosszabb ideig történő elvégzését (23). Az anaerob küszöb előnye, hogy független a beteg motivációjától, így objektívebb és reprodukálhatóbb, mint a maximális oxigénfelvétel (23,24). Azt azonban nem állapították meg, hogy az ilyen típusú recept kellően biztonságos-e a jelenlegi irányelvek szerint, amelyek azt javasolják, hogy a szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegek számára olyan testmozgást kell előírni, amely nem vált ki miokardiális ischaemiát, amelyet angina pectoris és/vagy ST-szegmens depresszió jellemez (2).
a jelen tanulmány azért indokolt, mert a testmozgás intenzitása közvetlenül az ischaemiás küszöb alatt bebizonyosodott, hogy miokardiális ischaemiát okoz, SPECT szkenneléssel mérve (7,25). Ez a rehabilitációs kezelés klinikai és elektrokardiográfiás monitorozásával valósítható meg. Mégis, bizonyos körülmények között, mint például a poszt-akut miokardiális infarktus, kamrai hipertrófia, valamint a korábbi ST-szegmens változások, többek között, a miokardiális perfúzió SPECT lehetővé teszi a szívizom jelenlétének pontosabb azonosítását ischaemia egy szív rehabilitációs program során. Ezt a módszert a jelen vizsgálatban diagnosztikai fölénye miatt alkalmazták.
bár nem alkottak homogén csoportot, a jelen vizsgálatba bevont betegek koszorúér-betegségben szenvedtek, amelyet korábban koszorúér-angiográfiával dokumentáltak. Harmincegynek (79,5%) volt legalább kétéres betegsége, 8-nak (20,5%) pedig egyéres betegsége, de legalább 70%-kal szűkület, ami igazolja a csökkent felvétel jelenlétét a stresszképeken.
mind a 39 beteg stabil anginában szenvedett, vagy tünetmentes volt, és kardiológusai klinikai és angiográfiai kritériumok alapján kezelték őket. Ezek a jellemzők hasonlóvá teszik ezeket a betegeket a felügyelt rehabilitációra utalottakhoz. Meg lehet jegyezni, hogy a vizsgált 39 beteg csoportja szignifikánsan kisebb volt, mint az intézményünk nukleáris Kardiológiai Osztályán rutinszerűen kezelt betegek közül kiválasztott 153 kezdeti minta. Ez azzal magyarázható, hogy ki kell zárni minden olyan beteget, akiknél az ST-szegmens értelmezését rontaná kiindulási állapotuk. A nukleáris Kardiológia tercier központjában megnövekedett számú beteget irányítanak a szívizom perfúziós SPECT-re pontosan azért, mert nem lehet őket megfelelően értékelni a szokásos testmozgási stresszteszttel. A kizárás másik oka az volt, hogy a betegek nehezen tudtak részt venni egy rehabilitációs programban.
kvalitatív és szemikvantitatív SPECT elemzések elvégzésével minimálisra csökkenthetjük a kvalitatív értelmezéshez kapcsolódó lehetséges torzításokat. A 2-vel egyenlő vagy annál nagyobb összesített különbségi pontszám alkalmazása követte az ezt a technikát bevezető tanulmányok ajánlásait (21).
a közelmúltban a 2-es összesített különbségi pontszámot a miokardiális ischaemia indikatívnak tekintették a COURAGE-vizsgálatban (21), egy nagy multicentrikus vizsgálat, amely nagy hatással van a kardiológusok körében. Ezért az összegzett különbség pontszám 2 itt található 25 betegnél (64%) a testmozgás által kiváltott myocardialis ischaemia jelenlétére utal. Bár a SPECT képalkotás pontosságát a jelen tanulmányban nem értékelték kifejezetten, ezt már elvégezték egy korábbi, intézményünkben végzett tanulmányban, amely nagyfokú egyetértést mutat az értelmezések között (k = 0,810) (26). Az összesített stressz pontszám és az összesített nyugalmi pontszám közötti különbség alapján a SPECT perfúziós vizsgálatokkal mért myocardialis ischaemia a következőképpen került meghatározásra: 0-1 = nincs ischaemia; 2-6 = enyhe-közepes ischaemia és >6 = súlyos ischaemia (COURAGE). E kritériumok szerint 14 betegnél (35,89%) nem volt ischaemia, 15 (38.47%) enyhe vagy közepesen súlyos ischaemia, 10 (25,64%) súlyos ischaemia volt. A betegek egynegyedének ezért súlyos iszkémiája volt, ami arra utal, hogy ezeknek a betegeknek klinikai és elektrokardiográfiai paramétereiket monitorozni kell a rehabilitációs program első ülésein. Nem találtak szignifikáns különbséget az életkor vagy a klinikai, angiográfiás és elektrokardiográfiás adatok tekintetében azoknál a betegeknél, akiknek összesített különbségi pontszáma 6 volt, és < 2, kivéve a háromér betegség jelenlétét (P = 0, 048; 4.táblázat). Talán ezek a betegek jelöltek lennének egy alaposabb klinikai értékelésre. A myocardialis SPECT által dokumentált myocardialis ischaemiában szenvedő betegeket anaerob küszöbértékük alatt terhelték, és egy speciális programra utaltak, amely intervallumképzésből áll a rehabilitáció minden aerob fázisában. Alternatív megoldásként ezeknek a betegeknek izomrezisztencia-gyakorlatot írtak fel a maximális összehúzódás körülbelül 40% – ánál, a kiegészítéshez.
ennek a tanulmánynak a célja nem az volt, hogy javasolja a szívizom perfúziós SPECT rutinszerű alkalmazását a testmozgás pontosságának értékelésére a rehabilitációs programokban, hanem inkább a nukleáris orvoslás alkalmazásának lehetőségének megnyitása a kiválasztott betegek rendszeres rehabilitációs gyakorlatai által kiváltott ischaemia mértékének felmérésére.
korlátozások: ezt a vizsgálatot egyetlen központban, kis számú betegen végezték, és a női nem alulreprezentált volt. A vizsgálati minta kényelmi minta volt, azaz., a tercier központból toborzott diffúz, kiterjedt ateroszklerotikus betegség miatt ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegekből állt, és nem tekinthető reprezentatívnak az iszkémiás szívbetegségben szenvedő betegek nagyobb univerzumában, akik számára felügyelt edzésprogramok vannak feltüntetve.
klinikai következmények: eredményeink azt sugallják, hogy a felügyelt testedzési programokban az anaerob küszöbön alapuló testmozgás továbbra is ajánlott koszorúér-betegség esetén stressz által kiváltott miokardiális ischaemia. Mindazonáltal, mivel a myocardialis ischaemia jelen lehet, az ST-szegmens depresszió és az angina pectoris jelenléte meghatározza a testmozgás intenzitásának csökkenését. Ezek az ajánlások érvényesek, még a Noel et al. (27), amely csak 11 beteg esetében nem talált jelentős változásokat 1 mm-es ST-szegmens depresszió jelenlétében. Diffúz és súlyos koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél a myocardialis perfúziós SPECT hasznos kiegészítő lehet az ischaemia megfelelőbb és pontosabb kimutatásához, mivel lehetővé teszi a testmozgás biztonságosabb előírását az ischaemiás zóna alatt, függetlenül az anaerob küszöbértéktől.
eredményeink alapján a következő következtetéseket lehet levonni: súlyos, diffúz ateroszklerózis miatt ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél a myocardialis ischaemiát a 99mTc-sestamibi myocardialis perfúzió SPECT detektálta az anaerob küszöb alapján előírt folyamatos aerob fázisban, még klinikailag stabil betegeknél is. Az Angina pectoris és / vagy az ischaemiás EKG-változások alacsony érzékenységgel rendelkeznek a myocardialis ischaemia azonosítására a szívrehabilitáció aerob fázisában. A vizsgálatban megfigyelt ischaemia 64% – os prevalenciáját nem szabad reprezentatívnak tekinteni az edzésprogramon átesett betegek teljes populációjára. A betegellátás és a testmozgás program változásai eredményeink eredményeként valósultak meg (ischaemia az előírt gyakorlat során).
1. Fletcher GF, Balady GJ, Amsterdam EA, Chaitman B, Eckel R, Fleg J, et al. Gyakorlat szabványok tesztelés és képzés: nyilatkozat az egészségügyi szakemberek az American Heart Association. Keringés 2001; 104: 1694-1740.
2. Amerikai sportorvosi Főiskola. Útmutató a testmozgás teszteléséhez és a recepthez. 7. kiadás. Philadelphia: J. B. Lippincott; 2007.
3. Gaziano JM, Manson JE, Ridker PM. A szívkoszorúér-betegség elsődleges és másodlagos megelőzése. Ban ben: Zipes DP, Libby P, Bonow RO, Braunwald E (szerkesztők), Braunwald szívbetegsége. 7. kiadás. Philadelphia: Elsevier / Saunders; 2005. p 1057-1081.
4. Király ML, Williams MA, Fletcher GF, Gordon NF, Gulanick M, király CN, et al. Orvosi igazgató feladatai járóbeteg szívrehabilitáció / másodlagos prevenciós programok: a tudományos nyilatkozat Az American Heart Association / American Association for cardiovascularis és pulmonalis rehabilitációs. Forgalom 2005; 112: 3354-3360.
5. Leon AS, Franklin BA, Costa F, Balady GJ, Berra KA, Stewart KJ, et al. Szívrehabilitáció és a szívkoszorúér-betegség másodlagos megelőzése: az American Heart Association tudományos nyilatkozata a Klinikai Kardiológiai Tanács (testgyakorlással, Szívrehabilitációval és megelőzéssel foglalkozó albizottság) és a táplálkozással, fizikai aktivitással és anyagcserével foglalkozó tanács (fizikai aktivitással foglalkozó albizottság) részéről, az American Association of cardiovascularis és pulmonalis rehabilitációval együttműködve. Keringés 2005; 111: 369-376.
6. Thompson PD, Franklin BA, Balady GJ, Blair SN, Corrado D, Estes NA III, et al. Gyakorlat és akut kardiovaszkuláris események a kockázatok perspektívába helyezése: az American Heart Association táplálkozással, fizikai aktivitással és anyagcserével foglalkozó Tanácsa és a Klinikai Kardiológiai Tanács Tudományos nyilatkozata. Keringés 2007; 115: 2358-2368.
7. Meneghelo RS, Magalhaes HM, Smanio PE, Fuchs AR, Ferraz AS, Buchler RD, et al. A testmozgás felírásának értékelése, a koszorúér-betegségben szenvedő betegek szívizom-szcintigráfiával történő rehabilitációjára. Arq Bras Cardiol 2008; 91: 223-251.
8. Gordon NF, Scott CB. Gyakorlat intenzitása vényköteles kardiovaszkuláris betegség. Az anaerob küszöbérték meghatározásának elméleti alapja. J Cardiopulm Rehabil 1995; 15: 193-196.
9. Arena R, Myers J, Williams MA, Gulati M, Kligfield P, Balady GJ, et al. A funkcionális kapacitás értékelése a klinikai és kutatási környezetben: az American Heart Association Committee on Exercise, Rehabilitation and Prevention of the Council on Clinical Cardiology és a Council on Cardiovascular Nursing Tudományos nyilatkozata. Circulation 2007; 116: 329-343.
10. Gibbons ES. Az anaerob küszöb jelentősége a gyakorlatban. J Sport Med Phys Fitness 1987; 27: 357-361.
11. Vivacqua RCC. Ergoespirometria. In: Vivacqua RCC, Carreira MAMQ (Editors), Ergometria, ergoespirometria, cintilografia e ecocardiografia de esfor. S Ons: Atheneu; 2007. p 125-153.
12. Ferrand-Guillard C, Ledermann B, Kotzki N, Benaim C, Givron P, Messner-Pellenc P, et al. Szükséges-e a koszorúér-betegségben szenvedő betegek rehabilitációja a szellőzési küszöb alapján? Ann Readapt Med Phys 2002; 45: 204-215.
13. Bussotti M, Apostolo A, Andreini D, Palermo P, Contini M, Agostoni P. a testmozgás által kiváltott Csendes ischaemia kardiopulmonalis bizonyítékai. Eur J Cardiovasc Előző Rehabil 2006; 13: 249-253.
14. Hacsamovics R, Berman DS. A nukleáris kardiológia alkalmazása a klinikai döntéshozatalban. Semin Nucl Med 2005; 35: 62-72.
15. Brindis RG, Douglas PS, Hendel RC, Peterson Szerk, Wolk MJ, Allen JM és mtsai. ACCF / ASNC megfelelőségi kritériumok az egyfoton emissziós komputertomográfiás myocardialis perfúziós képalkotáshoz (SPECT MPI): a jelentés az American College of Cardiology Foundation minőségi stratégiai irányok Bizottság megfelelőségi kritériumok Munkacsoport és az American Society of Nuclear Cardiology jóváhagyta az American Heart Association. J Am Coll Cardiol 2005; 46: 1587-1605.
16. Klocke FJ, Baird MG, Lorell BH, Bateman TM, Messer JV, Berman DS, et al. ACC / AHA / ASNC iránymutatások a kardiális radionuklid képalkotás klinikai alkalmazásához – összefoglaló: az American College of Cardiology / American Heart Association munkacsoport jelentése a gyakorlati Irányelvekről (ACC / AHA / ASNC Bizottság a szív radionuklid képalkotásának klinikai alkalmazására vonatkozó 1995-ös Irányelvek felülvizsgálatára). J Am Coll Cardiol 2003; 42: 1318-1333.
17. Gibbons RJ, Balady GJ, Bricker JT, Chaitman BR, Fletcher GF, Froelicher VF, et al. ACC / AHA 2002 útmutató frissítés a testmozgás teszteléséhez: Összefoglaló cikk. Az American College of Cardiology/American Heart Association munkacsoport jelentése a gyakorlati Irányelvekről (Bizottság az 1997-es Gyakorlattesztelési Irányelvek frissítésére). J Am Coll Cardiol 2002; 40: 1531-1540.
18. Hód WL, Wasserman K, Whipp BJ. Új módszer az anaerob küszöb gázcserével történő kimutatására. J Appl Physiol 1986; 60: 2020-2027.
19. Német G, Erel J, Lewin H, Kavanagh PB, Berman DS. A regionális myocardialis fal mozgásának és megvastagodásának automatikus kvantálása a kapuzott technécium-99m sestamibi myocardialis perfúziós egyfoton emissziós számítógépes tomográfiából. J Am Coll Cardiol 1997; 30: 1360-1367.
20. Berman DS, Kang X, Van vonat KF, Lewin HC, Cohen I, Areida J, et al. Az automatikus kvantitatív elemzés összehasonlító prognosztikai értéke a myocardialis perfúziós egyfoton emissziós számítógépes tomográfia szemikvantitatív vizuális elemzésével szemben. J Am Coll Cardiol 1998; 32: 1987-1995.
21. Shaw LJ, Heller GV, Casperson P, Miranda-Peats R, Slomka P, Friedman J, et al. Kapuzott myocardialis perfúziós egyetlen foton emissziós számítógépes tomográfia a klinikai eredmények felhasználásával revaszkularizáció és agresszív gyógyszerértékelés (COURAGE) vizsgálat, Veterans Administration Cooperative study no.424. J Nucl Cardiol 2006; 13: 685-698.
22. Chaloupka V, Elbl L, Nehyba S, Tomaskova I, Jedlicka F. edzésintenzitás recept miokardiális infarktus után béta-blokkolókkal kezelt betegeknél. J Cardiopulm Rehabil 2005; 25: 361-365.
23. Wasserman K, Hansen JE, Sue DY, Stringer WW, Whipp BJ. A testmozgás tesztelésének és értelmezésének alapelvei, beleértve a patofiziológiát és a klinikai alkalmazásokat. 4. kiadás. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins; 2005.
24. Singh VN. A gázelemzés szerepe a testmozgás tesztelésével. Prim Ellátás 2001; 28: 159-179.
25. Milán M. A myocardialis ischaemia prevalenciájának és funkcionális jelentőségének értékelése stressz szcintigráfiával számszerűsítve a kardiovaszkuláris rehabilitáció előtt és után. . Ribeir: orvosi rendelő (Faculdade de Medicina de Ribeir), USP; 2007.
26. Smanio PE, Carvalho AC, Tebexreni AS, Thom a, Rodrigues F, Meneghelo R, et al. Koszorúér-betegség tünetmentes 2-es típusú diabéteszes nőknél. Összehasonlító vizsgálat a testmozgás teszt, a kardiopulmonalis testmozgás teszt és a dipiridamol miokardiális perfúziós szcintigráfia között az ischaemia azonosításában. Arq Bras Cardiol 2007; 89: 263-267.
27. Noel M, Jobin J, Marcoux a, Poirier P, Dagenais GR, Bogaty P. lehet-e ártalmatlan a hosszan tartó testmozgás által kiváltott myocardialis ischaemia? Eur Szív J 2007; 28: 1559-1565.
levelezés és lábjegyzetek
levelezési cím: A. R. Fuchs, R. S .. Ca Vicente de Paulo, 435, Apto. 32, 01229-010 s ons. Fax: +55-11-3554-1505. E-mail: [email protected]
a doktori disszertáció része, amelyet A. R. Fuchs, hogy a Departamento de Cardiologia, Escola Paulista de Medicina, Universidade Federal de S Argento Paulo, s Argento Paulo, SP, Brasil. A fapesp által támogatott kiadvány. Kapott Március 9, 2008. Elfogadott Január 28, 2009.
