háttér: a vizsgálat célja a veseartéria keresztmetszeti területe és a vese térfogata közötti kapcsolat felmérése volt, figyelembe véve a veseartéria anatómiai variánsait, a szexuális dimorfizmust és a lateralizációt.
anyagok és módszerek: Kétszázkét beteg, 104 nő és 98 férfi, 57 éves.3 db 16 évet vizsgáltunk a hasi aorta számítógépes tomográfiás angiográfiájával (CTA) különböző okokból. A veseartériák keresztmetszeti területeit automatikusan mértük egy érkövető programmal, és mindkét oldalon összegeztük további veseartériák jelenléte esetén. A veséket manuálisan mértük.
eredmények: további veseartériákat (Ara) találtak 68 (33, 7%) betegnél. Ötvenhárom (77,9%) közülük egy, 11 (16,2%) kettő és 4 (5,9%) három ARAs volt. Bilaterális ARAs 10 esetben fordult elő (az ARA-ban szenvedő betegek 14,7% – ánál). A veseartéria proximális elágazása 36 (8,4%) veseartériában fordult elő. A legnagyobb veseartéria keresztmetszeti területe az ipsilaterális veseartériák számától függött. A fő bal veseartéria átlagos keresztmetszeti területe nagyobb volt, mint a jobb oldalon (28,52 mm2 vs.25,36 mm2, p < 0,01) az egész vizsgált csoportban. Erős szexuális dimorfizmust figyeltek meg a veseartéria keresztmetszetében (p < 0, 01) a férfiak javára (férfiaknál 31, 3 mm2, nőknél 22, 9 mm2). Az átlagos teljes veseartéria keresztmetszeti területe pozitívan korrelált a vese térfogatával (p < 10-13) mindkét nemnél, Pearson korrelációs értéke 0,5.
következtetések: a veseartériák keresztmetszeti területe mindkét nemnél pozitívan korrelált a vese térfogatával. Az ARAs jelenléte nem befolyásolja a vese artériák keresztmetszeti területeinek összegét. Abban az esetben, ha a bal és a jobb vese artéria keresztmetszete szimmetrikus vesékkel különbözik, meg kell keresni az ARA-t.
