a japán AI-politika alábbi leírása pillanatfelvétel-összefoglalót nyújt néhány korábbi és folyamatban lévő kezdeményezésről az ország egész területén. Rendszeresen frissítik, mint megvalósítható, de nem célja, hogy átfogó legyen.
2020 februárjától az OECD AI Policy Observatory-ban széles körű információk, adatok és grafikák állnak rendelkezésre a japán AI-politikáról.
Shinz japán miniszterelnök Abe felszólította a japán kormányt, hogy 2016-ban hozzon létre egy “mesterséges intelligencia technológiai stratégiai tanácsot”. Ez a Tanács 2017 márciusában fogalmazta meg a “mesterséges intelligencia technológiai stratégiáját”, amely az AI fejlesztésének előmozdítására, valamint az iparosítás szakaszainak és prioritásainak fejlesztésére összpontosít, beleértve a termelékenységet, az egészségügyet és a mobilitást.
2018 júniusában a japán kormány bejelentette, hogy a mesterséges intelligencia az “integrált innovációs stratégia” hivatalos részévé is válik.”A kormány reméli, hogy” drámai módon növeli ” a fiatal kutatókat az AI területén, részben azáltal, hogy forrásokat biztosít a kiemelt területeknek. A stratégia egy másik eleme az adatformátumok és szabványok egyesítése a különböző iparágakban, hogy növeljék a big data technikák Japánban történő felhasználásának képességét.
2017 novemberében egy mesterséges intelligencia “fiú” rezidenciát kapott Tokióban, Japánban. Az AI rendszer egy chatbot, amelyet úgy programoztak, hogy úgy viselkedjen, mint egy Mirai nevű hétéves fiú, ami japánul “jövőt” jelent. Az a döntés, hogy Mirai-t hivatalos lakossá tegyék, egy olyan projekt része, amelynek célja a helyi önkormányzatok megismertetése és hozzáférhetőbbé tétele a helyiek számára. A chatbot elérhető a Shibuya lakosok véleményének meghallgatására. “Hobbija a fényképezés és az emberek megfigyelése” – mondta Shibuya Ward egy nyilatkozatában.
július 28, 2017, Japán közzétett tervezet AI R&D iránymutatások nemzetközi megbeszélések előkészítése a konferencia felé AI hálózati társadalom. Korábban japán adott otthont a G7 információs és kommunikációs minisztereinek 2016. áprilisi találkozójának, amelyen a G7-országok megállapodtak abban, hogy folytatják a megbeszéléseket az AI R&D-ről, valamint a nemzetközi szervezetek, például az OECD együttműködéséről. A dokumentumtervezet nem rendelet, hanem nem kötelező erejű AI r&d elvek és iránymutatások összessége az AI előnyeinek előmozdítására és a kockázatok csökkentésére. A dokumentum a következőket tartalmazza:
alapvető filozófiák:
- emberközpontú társadalom
- az iránymutatásokat nem kötelező erejű nem kötelező erejű jogként ossza meg az érdekeltekkel nemzetközi szinten
- biztosítsa az előnyök és kockázatok egyensúlyát
- kerülje a technológiák akadályozását vagy a fejlesztőkre nehezedő túlzott terheket
- folyamatosan vizsgálja felül az irányelveket, és szükség szerint újítsa meg azokat
9 alapelvek:
- az együttműködés elve
- az átláthatóság elve
- az irányíthatóság elve
- a biztonság elve
- a biztonság elve
- a magánélet elve
- az etika elve (az emberi méltóság és az egyéni autonómia tiszteletben tartása)
- a felhasználói segítség elve
- az elszámoltathatóság elve
