intranazális ketorolak jobb a placebónál, és nem alacsonyabb az intranazális szumatriptánnál a közepesen súlyos vagy súlyos migrén akut abortív kezelésében, a fejfájás februári számában közzétett adatok szerint. Az intranazális ketorolak megfelelő lehet azoknak a betegeknek, akiknek émelygése megnehezíti az orális gyógyszerek alkalmazását, és a készítmény hatékony alternatívát kínál azoknak a betegeknek is, akik nem tudnak vagy nem akarnak triptan orrspray-t használni, a szerzők szerint.
a kutatások azt sugallják, hogy a parenterális ketorolac ugyanolyan hatékony vagy hatékonyabb lehet, mint bizonyos triptánok és más akut abortív terápiák. Egyetlen korábbi vizsgálat azonban közvetlenül összehasonlította az intranazális ketorolakot bármely migrénspecifikus terápiával.
Aruna S. Rao, MD, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának neurológiai oktatója és kollégái prospektív, kettős-vak, kettős-dummy vizsgálatot végeztek egy baltimore-i ambuláns fejfájás központban 2013 márciusától 2014 decemberéig. A jogosult betegek 18 évesek vagy idősebbek voltak, legalább egy évig epizodikus migrénes anamnézisük volt, havonta két-10 migrénes roham volt.
a résztvevőket azonos méretű csoportokban randomizálták a ketorolak orrspray (31,5 mg), a sumatriptan orrspray (20 mg) és a placebo hat szekvenciájának egyikével. Minden résztvevő három közepesen súlyos vagy súlyos migrénes rohamot kezelt, és minden egyes roham esetében eltérő kezelést kapott. Az egyes kezelések alkalmazását követő 48 órában a betegek négypontos skálát használtak a fejfájás súlyosságának, a migrénhez kapcsolódó tüneteknek és a fogyatékosságnak a felmérésére.
a vizsgálat elsődleges eredménye két órás fejfájás enyhítése volt. A másodlagos eredmények közé tartozott a két órás fájdalommentesség, a migrénnel összefüggő tünetek két órás hiánya, az allodynia hiánya, a fogyatékosság, valamint a 24 és 48 órás tartós fájdalomcsillapítás és a tartós fájdalomszabadság.
összesen 72 résztvevőt randomizáltak, 54-en legalább egy adag vizsgálati gyógyszert alkalmaztak, 49-en pedig három rohamot kezeltek. Összesen 152 támadást elemeztek. A betegek átlagéletkora 36 év volt. A betegek körülbelül 80% – a fehér bőrű, 98% – a nő volt.
a ketorolakkal kezelt betegek körülbelül 73%-ánál volt kétórás fájdalomcsillapítás, szemben a szumatriptánnal kezelt betegek 69% – ával és a kontrollok 39% – ával. A ketorolak és a szumatriptán tehát jobbnak bizonyult a placebónál. Ezenkívül a ketorolakkal kezelt betegek 43%-ánál volt két órás fájdalommentesség, szemben a szumatriptánnal kezelt betegek 37% – ával és a kontrollok 18% – ával. A ketorolak és a szumatriptán jobb volt a placebónál a fájdalomcsillapításig eltelt idő, a két órás fotofóbia-mentesség és a két-24 órás tartós fájdalomcsillapítás tekintetében. Csak a ketorolac volt jobb a placebónál a hányinger és a fonofóbia két órás szabadságában, a két-24 órás tartós fájdalomszabadságban, a két-48 órás tartós fájdalomcsillapításban és a két-48 órás tartós fájdalomszabadságban.
a kutatók nem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget az allodynia két órás szabadságában a ketorolakkal vagy szumatriptánnal kezelt résztvevőknél a placebóval összehasonlítva. A vizsgálati kezelést követő első két órában a ketorolac-ot használó résztvevők 61% – kal kisebb valószínűséggel, a szumatriptánt használó résztvevők pedig 53% – kal kisebb valószínűséggel alkalmaztak mentő gyógyszert a placebóhoz képest. A ketorolak és a szumatriptán esetében leggyakrabban jelentett mellékhatások az orrégetés és a szokatlan íz. A betegek többségénél mindkettő enyhe vagy közepes fokú volt.
