ha a számlap órák kezei fordítva söpörnek az arcukon, akkor ez az “óramutató járásával megegyező irányban”ismert irány. És ugyanolyan hűségesen mondanák el az órát. Kényelmes, ha az összes óramű ugyanabba az irányba fordul, de a történelem balesete, hogy melyik irányba. Hasonlóképpen, a szélturbinagyártók önkényes, de hatékony választásának tűnik, hogy szinte az összes eszköz pengéi az óramutató járásával megegyező irányba fordulnak. Azonban egy tanulmány, amelyet május 4-én mutattak be az Európai Földtudományi Unió Közgyűlésének (online, a Bécsi helyett, a tervek szerint), azt sugallja, hogy az északi féltekén, ahol ezeknek a turbináknak a 96% – a található, az univerzális óramű rossz lehet.
böngészője nem támogatja a < audio> elemet.
élvezze több audio és podcast iOS vagy Android.
egyetlen turbina esetében ez valóban nem számít. De a turbinákat általában csoportokban ültetik. Ha egy ilyen csoportban az egyik turbina a másik mögött van, akkor számít, Antonia Englberger, az Oberpfaffenhofeni német repülési központ és kollégái szerint. Számítógépes modellt építettek, amely szimulálja a levegő áramlását egy turbinán, amely mindkét irányba fordul, majd kiszámítja ennek hatását egy második turbinára, az első széllel szemben. Nappal, a csapat arra a következtetésre jut, nincs különbség. De éjszaka a szélszél eszköz teljesítménye akár 23% – kal is magasabb lehet, ha a szélszél kollégája az óramutató járásával ellentétes irányba fordul.
ennek oka a légkör néhány száz méteres alsó részének éjszakai viselkedése, amelyet határrétegnek neveznek. Nappal a napsugarak felmelegítik a talajt, amely felmelegíti a közeli levegőt, amely turbulencia örvényeiben emelkedik, ami jól kevert határréteget eredményez, amely minden magasságban ugyanúgy viselkedik. A szélturbina esetében az a következmény, hogy rotorlapátjai ugyanazt a szélsebességet és irányt érzik, függetlenül attól, hogy forgásuk tetején vagy alján vannak.
éjszaka azonban a talaj lehűl. Az örvények ezért gyakran eltűnnek, és a határréteg abbahagyja a keveredést. A növényzettel vagy az épületekkel való súrlódás azt jelenti, hogy a talajhoz közeli levegő lassabban mozog, mint a magasabb levegő—ezt a hatást magassághoz kapcsolódó szélnyírásnak nevezik. És a nyírás mennyisége, tekintettel a modern turbinák pengefesztávolságára, elég nagy ahhoz, hogy a Föld forgása játékba LÉPJEN. Ez az északi féltekén jobbra, a déli féltekén pedig balra tolja a mozgó levegőt, ezt a jelenséget Coriolis-erőnek nevezik. Minél gyorsabb a légáramlás, annál nagyobb az eltérés. Így a szélnyírás szül szél veer, fokozatos irányváltás a magassággal.
ez azért fontos a turbinapárok számára, mert a levegőt, amely az ellenszél eszköz lapátjaihoz nyomódik, és így az óramutató járásával megegyező irányba forog, maga a lapátok eltérítik a másik irányba. Ez turbulens ébredéssé változtatja, amelynek forgása (ebben az esetben) az óramutató járásával ellentétes irányba megy. Ez az óramutató járásával ellentétes forgás ellentmond a Coriolis által kiváltott kanyarodási tendenciának a zavartalan szél körül. És ez akadályozza a virrasztást abban, hogy energiát vegyen fel ebből a környező, zavartalan szélből, majd folytassa a második turbinát a megújult vim-mel.
abban az esetben, ha az első turbina az óramutató járásával ellentétes irányban forog, az ébresztés az óramutató járásával megegyező irányban történik, így megfelel az északi félteke szélének. Ez lehetővé teszi, hogy energiát nyerjen a környező levegőből, hogy eljuttassa a következő turbinához—az ellenkezője annak, ami most történik. A déli féltekén mindez fordítva működik, így a hagyományos, óramutató járásával megegyező irányú turbinák a legjobbak.
Dr. Englberger felfedezésének fényében a gyárak újratelepítése, hogy a turbinák az óramutató járásával ellentétes irányban működjenek, minden bizonnyal drága lenne. Az, hogy az extra teljesítmény, amelyet ezzel ki lehet szorítani a szélből, megéri-e, sokkal több vizsgálatot igényel. Eredménye igen, azonban, szépen megmutatja, hogy még a látszólag önkényes döntéseknek is lehetnek nem kívánt következményei.6173 >
ez a cikk a nyomtatott kiadás Science & technology szekciójában jelent meg “nyírás, veer, éljenzés”címszó alatt
