Musztafa al-Kadhimi iraki miniszterelnök kedden Teheránba utazva azt mondta, hogy Irak nem engedi, hogy Irán ellen bármilyen agresszió érkezzen a területéről.
Hassan Rouhani iráni elnökkel tartott sajtótájékoztatón al-Kadhimi utalt arra, hogy Irak nem akar csatatérré válni Irán és az Egyesült Államok főellenségei között.
az iraki miniszterelnöknek nehéz egyensúlyozó lépésekkel kell szembenéznie Teherán és Washington között, amelyek az elmúlt évben közel kerültek a térség nyílt konfliktusához, különösen Iraki földön.
otthon al-Kadhimire egyre nagyobb nyomás nehezedik az Iránhoz igazodó csoportok részéről, amelyek az Egyesült Államok pártjának tekintik, mert jelezte, hogy meg akarja fékezni az Irán által támogatott milíciák és politikai pártok hatalmát.
“Irak népe jó kapcsolatokat akar az iráni iszlám köztársasággal a két ország belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján” – mondta az iráni állami televízió által élőben közvetített sajtótájékoztatón.
“Irak olyan ország, amely nem enged agressziót vagy kihívást Iránnak a területéről.”
Balancing act
Al-Kadhimi májusban emelkedett a Miniszterelnökségbe, miután közel négy évig az iraki Nemzeti Hírszerző Szolgálat vezetőjeként szolgált. Ez idő alatt szoros kapcsolatokat alakított ki Teheránnal, Washingtonnal és Rijáddal, ami arra késztette a spekulációkat, hogy ritka közvetítőként szolgálhat a fővárosok között.
hivatalának első két hónapjában az iraki biztonsági erők két letartóztatási rajtaütést hajtottak végre a milíciák ellen, de az őrizetbe vettek többségét gyorsan szabadon engedték.
az Egyesült Államok dicsérte ezeket a lépéseket, és támogatói üdvözölték al-Kadhimi számos kinevezését a biztonsági erőkben, beleértve Abdul Wahhab al-Saadi Iraki Terrorelhárítási szolgálat vezetőjének visszaállítását, akinek az előző kormány alatt történő elbocsátása tavaly tömeges kormányellenes zavargásokat váltott ki.
Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter vasárnap Bagdadba látogatott, és megállt azon a helyszínen, ahol egy amerikai dróntámadás megölte Kasszem Szulejmáni Iráni tábornokot és Abu Mahdi al-Muhandis iraki félkatonai vezetőt januárban.
ez a támadás egy teljes amerikai-iráni konfliktus szélére sodorta a régiót, mielőtt mindkét fél visszalépett volna.
Irán legfőbb vezetője Ali Khamenei ajatollah, egy későbbi találkozó során al-Kadhimivel, dicsérte a népi mozgósító erőket, egy iraki állam által ellenőrzött intézményt, amely milíciák ernyőcsoportja, sokan Irán támogatásával.
Hamenei azt is kijelentette, hogy Irán nem fog beavatkozni Irak és az Egyesült Államok kapcsolataiba, hivatalos honlapja szerint.
a legfelsőbb vezető azonban megfogadta, hogy Irán “kölcsönös csapást fog mérni” az Egyesült Államokra Soleimani meggyilkolása miatt.
‘Heroes’
Rohani “hősként” üdvözölte vezető Iráni tábornokát és az iraki parancsnokot, akiket az év elején a bagdadi repülőtéren végrehajtott amerikai dróntámadásban öltek meg.
“szükségesnek tartom, hogy tisztelegjünk a terrorizmus elleni küzdelem két hőse, Qassem Soleimani tábornok és Abu Mahdi al-Muhandis mártírok előtt” – mondta.
Rohani úgy jellemezte őket, hogy “az elmúlt években Irak biztonságáért dolgoztak” – utalva Bagdad fegyveres csoport, az ISIL (ISIS) elleni harcára.
Renad Mansour, a Chatham House vezető kutatója azt mondta, hogy néhány Iráni tisztviselő úgy véli, hogy al-Kadhimi szerepet játszhatott az amerikai dróngyilkosságokban a Nemzeti Hírszerző Szolgálat vezetőjeként.
“ez egy nagyon rossz kapcsolat volt abban az időben, de a hónapok során Irán is úgy érezte, hogy a káoszban szükségük van valakire, ezért kompromisszumot kötöttek, és Iránnak kérlelhetetlenül bele kellett egyeznie, és segítenie kellett a miniszterelnökségét” – mondta Mansour az Al Jazeera-nak.
“nyilvánvaló, hogy ez egy nagyon törékeny kapcsolat, és minél inkább ellentmond az iráni érdekeknek Irakban – függetlenül attól, hogy a milícia szövetségesei vagy a gazdasági gyakorlatok ellen megy–, sok vissza-és-Forth és tit-for-tat lesz, azt mondanám.”
“fordulópont”
a két ország közötti kapcsolatok nem mindig voltak szorosak – véres háborút vívtak 1980-tól 1988-ig. Teherán befolyása Bagdadban nőtt, miután az Egyesült Államok vezette Irak 2003-as inváziója megdöntötte Szaddam Husszein kormányát.
Al-Kadhimi látogatása, az első külföldi útja a májusi hivatalba lépése óta, egy szaúd-arábiai utazás után jött volna, de ezt törölték, miután a szaúdi királyt kórházba szállították az epehólyag gyulladása miatt.
Rohani az új iraki miniszterelnök látogatását “fordulópontnak” nevezte az országok kapcsolataiban, és megfogadta, hogy továbbra is támogatja a szomszédos Arab országot.
Az Iráni elnökség hivatalának hivatalos honlapja később közzétett egy fotót Rouhaniról és al-Kadhimiről egy teheráni üdvözlő ünnepségen, amelyen mindketten védő maszkot viselnek, hogy megakadályozzák a koronavírus terjedését.
“biztosak vagyunk abban, hogy a látogatás fordulópont lesz a két ország közötti kapcsolatokban” – mondta Rohani az iraki vezetővel folytatott megbeszélése után. “Továbbra is készek vagyunk az iraki nemzet mellett állni, és erőfeszítéseket tenni Irak és a térség stabilitása és biztonsága érdekében.”
Al-Kadhimi azt mondta, hogy Irak külpolitikája az “egyensúlyon és az összehangolás elkerülésén” alapul.
$20bn kereskedelem
A Washington által támogatott korábbi hírszerzési vezetőként Al-Kadhimi májusban lépett hivatalba, miután évekig jelentős szerepet játszott az ISIL elleni háborúban, amelyet Irakban 2017-ben legyőztek.
Rohani azt mondta, hogy Irán és Irak reméli, hogy évente 20 milliárd dollárra növelik a kétoldalú kereskedelmet.
Irán úgy látja, hogy Irak lehetséges út az amerikai szankciók megkerülésére, amelyeket Donald Trump elnök 2018-ban újból kivetett Teheránra, miután kihúzta az Egyesült Államokat a világhatalmakkal kötött 2015-ös nukleáris megállapodásból.
tavaly Irán Irakba irányuló exportja közel 9 milliárd dollárt tett ki-jelentette kedden az IRNA hivatalos hírügynökség.
Szaddám Huszein volt diktátor alatt Irak nyolcéves háborút folytatott az 1980 – as években Irán ellen-egy konfliktus, amely mindkét oldalon közel egymillió halottat hagyott maga után.
