az alábbiakban bemutatunk néhány előzetes kérdést, amelyek segítenek ennek a szakasznak a tanulmányozásában. A szakasz átfogó tanulmányozásához töltse le a tanulmányi útmutatót (PDF letöltés).
1. Milyen jelentést hoznak neki Keresztelő János tanítványai? Lásd János 3: 25-26 (nyomtatott alább) Mi a gondjuk?
most vita támadt János tanítványai és egy bizonyos zsidó között a megtisztulási szertartások ügyében. 26. és odamentek Jánoshoz, és mondának néki: Rabbi, az az ember, a ki veled volt a Jordán túloldalán, Akiről bizonyságot tettél, megkeresztel, és mindenki hozzá jön. (János 3:25-26)
János tanítványai arról számolnak be neki, hogy Jézus a tanítványai által (lásd János 4:1-2) szintén keresztelkedési szolgálatot végzett. Továbbá: “mindenki hozzá jön.”János tanítványai aggódnak amiatt, hogy Jézus nagyobb követőkre tesz szert Jánosnál. Nem tudják, ki is valójában Jézus; csupán “annak az embernek” nevezik, aki Jánossal volt a Jordán folyó túloldalán. János tanítványai félrevezetett buzgalmat tanúsítanak János iránt, nem veszik észre, hogy az ő egész szolgálata az emberek felkészítése a Messiásra, nem pedig az, hogy embereket gyűjtsön maga köré.
ti magatok is bizonyságot tehettek arról, hogy azt mondtam: nem én vagyok a Krisztus, hanem őelőtte lettem elküldve. (29) a menyasszony a vőlegényhez tartozik. A vőlegény barátja, aki mellette áll és hallgatja őt, nagyon örül, amikor meghallja a vőlegény hangját. Ez az én örömöm, és most beteljesedett. 30. neki növekednie kell, nekem pedig csökkennem. (János 3:28-30)
ez volt János bizonysága, amikor a zsidók Jeruzsálemből papokat és lévitákat küldtek hozzá, hogy megkérdezzék tőle: Ki vagy te? 20. beismerte és nem tagadta; sőt, beismerte, hogy nem én vagyok a Krisztus. 21. és megkérdezték tőle: akkor mi van? Te vagy Elijah? Ő pedig azt felelte: Nem vagyok. Te vagy a Próféta? És azt felelte, Nem. 22. Mondának azért néki: Ki vagy te? Mondd meg nekünk, hogy válaszolhassunk azoknak, akik elküldtek minket. Mit mondasz magadról? (23) monda: Én vagyok a pusztában kiáltó hang, tegyétek meg az utat az Úrnak, a miképen Ésaiás próféta megjövendölte. (János 1:19-23)
János emlékezteti tanítványait saját bizonyságtételére, nevezetesen arra, hogy ő nem a Krisztus (azaz a megígért Messiás). Éppen ellenkezőleg, Istentől kapott elhívása az volt, hogy a Messiás elé menjen, felkészítse neki a népet, és bemutassa őt Izrael nemzetének. John összehasonlítja magát a vőlegény barátjával: a menyasszony nem tartozik hozzá, a vőlegényhez tartozik. Amikor a vőlegény és a menyasszonya összejön, az a vőlegény barátját örvendezteti meg.
3. Hogyan írja le János Jézus kilétét a 31. versben (lentebb nyomtatva?)
aki felülről jön, az mindenek felett áll; aki a földből való, az a földhöz tartozik, és a földről beszél. Aki a mennyből jön, az mindenek felett áll. (János 3:31)
Jézusra utalva János kijelenti: “aki felülről jön, az mindenek felett áll…aki a mennyből jön, az mindenek felett áll” (31.vers). Isten kegyelméből János megismerte és értékelte Jézus Krisztus valódi kilétét. Jézus Krisztus valóban az, aki “felülről jött” (ő Isten); és mint ilyen, “ő mindenek felett” (azaz minden elsőbbség jogosan az övé). Az ő idejében Keresztelő János felismerte ezt, és ennek megfelelően válaszolt, bizonyságot téve Jézusról, “neki növekednie kell, de nekem csökkennem kell.”(János 3:30)
4. Hogyan tekintett János önmagára Jézussal kapcsolatban? Lát János 3: 29( lent nyomtatva); jegyezze fel a János 1: 15-öt is (lent nyomtatva)
a menyasszony a vőlegényhez tartozik. A vőlegény barátja, aki mellette áll és hallgatja őt, nagyon örül, amikor meghallja a vőlegény hangját. Ez az én örömöm, és most beteljesedett. (János 3:29)
János bizonyságot tesz róla, kiált: ez volt az, akiről mondtam: Aki utánam jön, felülmúlott engem; mert előttem volt. (János 1:15)
a 29.versben János a násznép vőfélyéhez hasonlítja magát, és Krisztust a vőlegény szerepében látja: a vőfély kötelessége a vőlegény szolgálata. Ahogy az ő bizonysága rögzített János 1:A 15.ábra azt mutatja, hogy János tisztában volt azzal a ténnyel, hogy bár szolgálata időben megelőzte Jézust, Krisztus és szolgálata az első a fontosság tekintetében. Kommentárjában, az evangélium János szerint, Leon Morris, megjegyzi, János bizonysága figyelemre méltó kivétel korának normája alól, ” mert az ókorban széles körben elterjedt volt, hogy az időrendi prioritás felsőbbrendűséget jelent.”Más szavakkal, a szokásos minta az volt, hogy aki egy tanító után jött, alacsonyabb rendű volt annál a tanítónál, és alárendelt volt neki.
5. Hogyan reagál János arra a tényre, hogy ” mindenki Jézushoz jön?”Lásd János 3: 29b (nyomtatott alább)
a vőlegény barátja, aki mellette áll és hallgatja őt, nagyon örül, amikor meghallja a vőlegény hangját. Ez az én örömöm, és most beteljesedett. (János 3:29b)
amikor a vőlegény barátja meghallja a vőlegény közeledését, és tanúja lesz annak, hogy a vőlegény a menyasszonyához csatlakozik, az nagy örömre készteti. Keresztelő János, amikor látja, hogy Krisztus megszerzi azt az elsőbbséget, amely jogosan az övé, örömtelinek írja le magát. János örömérzetét jól kifejezi a himnuszíró, Frances R. Havergal, ahogy Krisztus dicsőségében való eljövetelére számítva írja: “Ó, az öröm, hogy uralkodsz, te, saját szeretett Uram! Minden nyelv a neved megvallása, imádat, becsület, dicsőség, áldás hozott neked boldog egyetértéssel; te, az én mesterem és barátom, igazított és trónra; a föld legtávolabbi végéig megdicsőült, imádott és tulajdonolt.”
