Jób 26 kommentár

munka 26 kommentár: Voltál már részese egy olyan érvnek, amelyben mindkét ember ugyanazokat a pontokat állítja – de valahogy meglepő módon mindkettő nem ért egyet?

Nos, ez pontosan az a helyzet, hogy a bibliai karakter Jób találja magát – a Jób fejezet 26. Fordítsuk figyelmünket a 26. feladatra.

ebben a fejezetben Jób barátja, Bildad utolsó rövid beszédére válaszol. És ebben a beszédben Bildad alapvetően rámutatott Isten hatalmára és arra, hogy egy olyan személy, mint Jób, nem képes Isten igazságosnak tekinteni.

és látni fogjuk, hogy Jób nagyon csalódott a 26.fejezetben, részben azért, mert ő és Bildad alapvetően szemtől szemben látják Isten hatalmának kérdését. Job egyáltalán nem ért egyet Bildaddal ebben a kérdésben. És ezt a fejezetet néhány verssel világossá fogja tenni.

de mielőtt eljutna ehhez, Jób ki akarja fejezni teljes undorát barátja haszontalan beszéde miatt az utolsó fejezetben.

Jób 26 Kommentár: Jób nem elégedett Bildad beszédével / 1-4

ezért Jób harapós szarkazmussal kezdi válaszát Bildad utolsó beszédére, amelynek célja, hogy tájékoztassa Bildadot arról, hogy szavai egyáltalán nem segítettek neki.

KJV állás 26: 1 állás ,

2
akinek nincs ereje

tehát Jób az, akinek nincs hatalma. Ő az a kar, aminek nincs ereje. Segíteni kell neki. Meg kell menteni – megmenteni – megszabadítani a problémáitól.

de Bildad beszéde ahelyett, hogy segített volna és megmentette volna Jóbot, semmi ilyesmit nem tett.

és azt is meg kell jegyeznünk, hogy Jób nem kérdez itt – például hogyan csináltad ezt? Úgy tesz, mintha csodálná, milyen kiváló csodálatos munkát végzett ott!

és névértéken véve Jób nagyon kedves a Bildad számára. De ez a szarkazmus ereje. A hallgató megpróbálja normális kommunikációként feldolgozni, és nincs értelme – mert éppen az ellenkezője annak, amit a kommunikátor valójában gondol.

és Bildád biztosan tudta, hogy Jób nem örült annak, amit az utolsó fejezetben mondott. És az, hogy Jób alapvetően magasztalja a szavait, enyhén szólva is váratlan lenne. És amikor Bildad rájött, hogy Jób nem volt szó szerint igaz a kijelentéseiben, nagyon megsértődött volna.

Jób 26 kommentár: további szarkazmus

nos, Jób folytatja szarkasztikus kijelentéseit a 3.versben.

3 akinek nincs bölcsessége

Jób nem tartja magát bölcsesség nélkülinek. Ezt világossá tette ebben a könyvben, miközben megpróbálta megvédeni magát barátai vádja ellen, hogy titokban gonosz.

de Jób itt azt mondja, hogy ha egyike volt azoknak, akiknek hiányzott a bölcsesség, Bildad beszéde annyira hihetetlenül hasznos volt! Fantasztikus tanács volt számára. Bildad bőségesen kijelentette a dolgot, ahogy van. Csodálatosan bőséges és hasznos betekintést adott …

és természetesen Jób valóban nem jelenti ezt. A Bildad beszédével kapcsolatos valódi érzései éppen az ellenkezője.

Jób azt hinné, hogy Bildád bebizonyította, hogy nincs bölcsessége. A tanácsa értéktelen volt. Bőséges nyilatkozatai bőségesek voltak – de egyáltalán nem segítettek Jóbnak.

Bildad egész lényege a 25.fejezetben úgy tűnt, hogy senki sem lehet igazságos Isten becslése szerint. A barátok megpróbálták elkapni Jóbot egy bizonyos bűnben. És mint egy utolsó árok erőfeszítés, Bildad, mint az utolsó hangszóró a barátok dobja ki az ötlet, hogy ez egyszerűen nem lehetséges, hogy ártatlan Isten előtt, és így alapvetően minden büntetés bűn kapunk csak várható. Mert végső soron senki sem ártatlan.

de ez az érvelés nem segít Jobon. Ő kap rossz Istentől egyáltalán nem ok, hogy ő tisztában van. Jób nem tett semmit, hogy ösztönözze Istent, hogy ezt a feltételezett büntetés rá – kivéve, hogy mi Bildad szerint lehetetlen az ember, hogy – igaz Isten előtt.

Jób 26 Commentary: Questions for Bildad

és így Jób a szarkazmusról a bildad kihallgatására lép. És a 4. versben Jób két dolgot akar tudni: 1) Bildad tudja, kivel beszél és 2) Bildad tudja, mit mond?

4 kihez szóltál?
és kinek a lelke te?

tehát Jób azt akarja, hogy Bildad gondolkodjon mind arról, hogy ki Jób, mind arról, hogy ki Bildad.

ami Jóbot illeti – tudjuk, hogy igaz. Isten ezt mondta a könyv első két fejezetében. Jób is bölcs. Átgondolta a helyzetét és a teológiáját. Ő nem olyan, akinek Bildadnak kötelességének kellene éreznie, hogy egyszerű és haszontalan mondatokat mondjon.

és ami magát Bildádot illeti – amikor Jób megkérdezi, kinek a szelleme származott tőle, kíváncsi vagyok, vajon megérti-e azt a tényt, hogy Bildad nagyjából felemelte a 25.fejezetben elmondottak nagy részét Elifáz egyik korábbi beszédéből.

tehát Jóbnak nincs szüksége újragondolt beszédekre Bildadtól.

és így fejezi be Jób a Bildad rövid és haszontalan beszédére adott első válaszsorozatát.

Jób 26 kommentár: Isten bölcsessége | 5-14

ezért a fejezet további részében Jób úgy kezd beszélni a bölcsességről, ahogy tudja. A barátok folyamatosan próbálják kijavítani Jóbot annak megértésében, hogy Isten hogyan működik ebben a világban. És most Jób meg akarja mutatni nekik, hogy nem tudatlan legalább néhány módját annak, ahogyan Isten munkálkodik ebben a teremtésben.

Jób pedig Isten félelmetes útjairól kezd beszélni az 5.versben, megjegyezve, hogy még a halottak is remegnek Isten előtt.

5
a vizek, és .

tehát a halottak vagy a halott emberek és minden teremtmény, aki a vizekben van, reszketnek Isten előtt.

a víz alatt élőkre való hivatkozás valószínűleg két okból halott emberekre vonatkozik. Először is párhuzamos a halott dolgokra vagy emberekre való hivatkozással az 5. vers első sorában.

Jób 26 kommentár: Seol

másodszor pedig Jób a 6.versben folytatja a holtak helyéről – a Seolról.

6 meztelen előtt,
és .

tehát azok a dolgok, amelyek annyira félnek a halandó emberektől – ezek a dolgok valójában félnek Istentől.

és kíváncsi vagyok, hogy Jób válaszol-e itt Bildad első kijelentésére az utolsó fejezetből. Bildád a 25. fejezetben azt mondta, hogy a” félelem ” Istené – tartozik neki – megérdemli, hogy emberek, teremtmények és minden dolog remegjen és remegjen előtte.

és Jób most azt mondja – így van! Ebben egyetértek veled! De azt mondom, hogy ez nem csak az élőkre vonatkozik – nem – még a halottak is remegnek Isten előtt.

Jób 26 Kommentár: A fenti dolgok

és így Jób csak az alábbiakat vette figyelembe. De most a 7. versben megváltoztatja gondolkodásának irányát azokra a dolgokra, amelyek fent vannak.

7 8738 és a föld a semmin.

tehát Jób Isten félelmetes erejét ábrázolja abban, hogy – mondhatni – fogja az északi eget, és csak úgy kinyújtja, mint egy takarót.

de ha ki akarsz teríteni egy takarót, akkor kell valami, amire rá lehet helyezni.

de ez az, ahol Isten annyira felsőbbrendű és félelmetes. Költőien veszi a takarót, amely az északi égbolt – és jól kinyújtja -, de nincs szüksége semmire, hogy ráhelyezze. Szó szerint semmit sem fektet – abszolút semmit. Elképesztő.

és ez nem csak az ég, hogy Isten olyan könnyen manipulálja elképesztő módon. Gondolj nagyobbra – nem az égre–, hanem a föld Istene csak lóg vagy felfüggeszti az űrben.

de általában, amikor felakasztasz valamit – egy képet vagy ruhát–, van mire felakasztanod. De Jób azt mondja, hogy Isten esetében, ő lóg a föld egyáltalán semmi.

és gondoltál már erre? Hogy a talaj, amelyen élsz, és amelyre támaszkodsz, abszolút semmihez nincs rögzítve, ami bármilyen módon látható vagy nyilvánvaló.

hogyan történik ez? Hogy történt ez? Ki döntött úgy, hogy így kell lennie?

Isten tette ezt így. És-az igazat megvallva-nem értjük és soha nem is fogjuk teljesen megérteni. Csak csodálhatjuk ezt az Istent, aki olyan bölcs és hatalmas.

lehet, hogy nem értjük az ő útjait, de bíznunk kell a bölcsességében. Jób kezdi elfogadni ezt a testtartást – de még nincs ott.

Jób 26 kommentár: felhők és eső

ezért Jób a 8.versben felfelé összpontosít. A feje-mintha-a felhőkben lenne. Vagy legalábbis az elméje.

8 ő a vizek az ő vastag felhők;
és a felhő őket.

és kíváncsi vagyok, észrevetted-e már valaha, milyen nehéz a folyadék.

ezt a leckét akkor tanultam meg, amikor egy nyáron a Pepsi-nél dolgoztam, miközben az UW-Whitewater egyetemen voltam. Csodálkoztam, hogy mennyi erő kellett ahhoz, hogy felemelje ezeket a 2 literes üveg szódát! Kimerített.

2 liter folyadék nehéz.

de gondoltál már arra, hogy mennyi eső esik egy tipikus viharban? Ez elég ahhoz, hogy hatalmas folyókat árasszon el!

mégis, hogyan dönt Isten – félelmetes bölcsességében-úgy, hogy visszatartja ezt a nagy mennyiségű esőt, amíg készen nem áll arra, hogy lehulljon?

ha megpróbálná kitalálni, hogy mi a legjobb anyag egy ilyen hatalmas mennyiségű és súlyú víz tárolására – azt hiszem, az első választásod nem az lenne, ha… egy felhőt használnál!

mert – minden földi megjelenés ellenére – a felhők egyáltalán nem szilárdak. Alapvetően lebegő vízgőz.

tehát … vizet tartani … vízben? Gondoltál volna erre? Isten tette!

Jób 26 kommentár: felhők takarják el a Holdat

és Isten nem csak az eső visszatartására használja a felhőket. Más célja van velük, a 9. vers szerint.

9 ő az arca,
és elterjeszti a felhőjét.

tehát Isten bölcsességében esővel tölti meg a felhőket, és bölcsességében nem hagyja, hogy az eső súlya szétrobbantsa a felhőket.

de Isten felhőket is használ, hogy visszatartsa trónja arcát.

most fel kell ismernünk, hogy ebben a sorban két szónak más lehetséges jelentése is van.

a “holdeth back” mögött álló szót a KJV is használja, hogy “csatoljon.”Tehát Isten körülvesz valamit a felhőivel. És ha megnézzük a párhuzamos állítást – amikor arról beszélünk, hogy Isten ezt a valamit felhőkkel zárja be, akkor ezt teszi, amikor “elterjeszti” azt a felhőt rá.

rendben, de mi az “az”, amire Isten terjeszti a felhőjét? A KJV itt azt mondja, hogy Isten “trónja”, amelyet felhővel zár be. És talán Jób azt mondja, hogy Isten trónja fent van az égen, és akkor néha Isten bölcsességében beborítja az eget – ahol trónja van–, és ezáltal beborítja azt a trónt.

de van egy másik probléma. Ez az, hogy a “trón” – ként lefordított szó nagyon hasonlít a “Hold” szóhoz.”Ebben az esetben ennek a mondatnak még mindig van értelme. Isten felhőket terít a Holdra, hogy ne lássuk.

Jób 26 kommentár: az óceán

tehát Jób gondolatmenete, ahogy Isten bölcsességét tartja, halott dolgokkal és “lentebb lévő dolgokkal” kezdődött.”Aztán az égre és a dolgokra költözött”.”

és most Jób elméje az óceánra gondol – és különösen arra, ahogyan a fény és a sötétség találkozik ott.

10 Ő,
.

tehát Jób azt mondja, hogy Isten határokat szab valaminek – és ez a határ látható a vizeken – a világ hatalmas óceánjain.

tehát képzelje el a földgömböt a fejében. Képzeld el, hogy a nap süt ezen a bolygón. De természetesen, a nap nem ragyoghat mindenhol azon a földgömbön egyszerre – igaz? Ha a nap a földgömb bal oldalán van, akkor a jobb oldal sötét lesz. És fordítva.

de itt van, amit kapok. Van egy határ a földgömbön a fény számára. Olyan messzire megy, aztán megáll. És amikor a fény megáll, mi kezdődik? Sötétség.

ahol a fény véget ér és a sötétség kezdődik – és fordítva – az egy határ.

és erről beszél Jób. Isten az ő félelmetes bölcsessége tette, hogy ez a fajta dolog történik az arcon ez a világ. És mivel e világ nagy része víz, gyakran ez a határvonal ott található – a vizeken. Ez az, ahol mind a nappal, mind az éjszaka véget ér. Ez az ő határuk.

Jób 26 Commentary: Earthquakes and Mountains

és onnan, úgy tűnik, hogy Jób megy, hogy megvitassák a hatása, hogy a földrengések a hegyek.

11 A menny oszlopai remegnek
és az övénél vannak .

most a “menny oszlopait” hegyekről beszélek – mintha a hegyek olyan magasak lennének, hogy úgy tűnik , hogy megtartják az eget – az eget, 173)].

és – egyébként – Jób szó szerint nem így gondolta, hogy ez működik. Jób nem gondolta, hogy az eget hegyek tartják fenn.

Honnan tudom ezt? Mert ebben a fejezetben már azt mondta, hogy az ég semmi sem lóg.

tehát Jób költőien ábrázolja azt, aminek látszik a hegyek – feltartják az eget.

de ezeknek a hatalmas szerkezeteknek – amelyek látszólag teljesen mozdulatlanok – van egy bizonyos reakciójuk. Remegnek. És meg vannak döbbenve.

mikor? Milyen körülmények között? Amikor Isten megdorgálja vagy megdorgálja őket.

Nos, mikor csinálja ezt?

gondoljunk csak bele, mi okozhatta, hogy egy hatalmas hegy megremegjen – oda-vissza mozogjon … mit szólnál egy földrengéshez? Azt hiszem, ennyi.

tehát Isten olyan elképesztően hatalmas, hogy képes olyan természeti katasztrófát előidézni, amely a Föld egyik leghatalmasabb vonását – egy hegyet – megremegteti.

Jób 26 kommentár: nyugtató

de akkor Jób kontrasztot akar adni ennek a képnek. Isten nem csak félelmet és reszketést okoz. Ő is megnyugszik és megnyugszik bölcsességével.

12 ő a tenger az ő ereje,
és az ő ő .

Most, amikor a KJV azt mondja, hogy “divideth” a 12.versben – azt is fel kell ismernünk, hogy ezt a szót máshol a KJV-ben “pihenés” (5x) és “nyugalom” (1x) néven használják.

tehát Isten nyugalmat és nyugalmat ad a tengernek. És ezt az erejével teszi. Isten hatalma nem csak pánikot és rettegést okoz. Nyugtató hatása is lehet.

de aztán a második sor. A KJV-nek van értelme, amikor azt közli, hogy Isten a büszkeségen keresztül üt. És ezt a megértésével teszi.

és ez ellentétben áll az első sorral. Igen, Isten megnyugtatja a tengert hatalmával. De ugyanakkor Isten az értelmét arra használja, hogy megütje a büszkeséget. Néha Istennek meg kell ütnie a büszkéket, hogy nyugodt legyen ebben a világban.

ez a “büszke” szó a Héber Rachab szó. És ennek semmi köze a bibliai karakterhez, aki Jerikóban élt – csak abban az esetben, ha kíváncsi lenne. Nem, ez a Rachab nyilvánvalóan mitológiai tengeri szörny – amellett, hogy az a szó, hogy az embereket “büszkének” címkézze.”

tehát lehet, hogy Jób arról beszél, hogy Isten összetöri vagy darabokra vágja, vagy összetöri ezt a mitológiai tengeri szörnyet. De, azt hiszem, fel kell ismernünk, hogy Isten nem hisz a mitológiában, vagy nem írja alá a mitológiát. Nem tévesztik meg a mítoszok. De itt nem Isten beszél, hanem Jób, aki nem volt Izraelita, és akinek – mint már láttuk – voltak hibás elképzelései az élet más területein.

tehát Jób nagyon jól beszélhet egy mitológiai tengeri szörnyről. De még akkor is, ha ő – azt mondja ezeknek a barátainak, hogy Isten meg tudja ölni ezt a fajta szörnyet, ha egyáltalán létezik.

tehát, akár Isten elpusztítja a büszke vagy a színlelt tengeri szörnyet, az üzenet ugyanaz. Isten bölcsessége nem csak a dolgok megnyugtatására irányul, és nem kizárólag a dolgok elpusztítására összpontosít. Isten árnyalja a saját értelmének és hatalmának használatát.

Jób 26 kommentár: az ég

majd Jób a tengertől ismét az égre tekint.

13 8738 kezében van a kígyó.

tehát még egyszer, ennek a versnek az első sora meglehetősen egyértelmű, a második sor pedig a fejünket vakarja.

Isten leheletével megtisztítja az eget. Ez a szó a KJV – ben “körítve” csak egyszer fordul elő az Ószövetségben-itt. Manapság egyetértés van abban, hogy ez a szó “tisztaságot” jelent.”

tehát Isten megtisztítja az eget vagy az eget a lelkével – amely ugyanaz a szó, amelyet a lélegzet – ruach-ra használnak. Elég egyszerű.

de akkor azt mondják nekünk, hogy Isten alkotta a görbe kígyót.

ezt a “formált” szót a KJV más részeiben “fájdalom” (6x), “fájdalom” (4x), “szomorúság” (2x) és “sebesült” (2x) néven fordítják le. Isten fájdalmat, fájdalmat és sebeket okozott ennek a kígyónak.

és az a tény, hogy Jób úgy beszél erről, mintha történelmi eseményről lenne szó, némelyeket arra enged következtetni, hogy itt megint valami pogány mítoszról beszél. Ez a görbe kígyó talán tengeri szörny. Néhányan úgy gondolják, hogy ez a Leviatánra utalhat (W. F. Albright, Jahve és a Kánaán istenei; idem, BASOR 53 : 39.

és bár Isten később csak állatként ábrázolja a Leviatánt, Jób talán azt mondja, hogy Istennek hatalma van még ezek felett a pogány mitológiai lények felett is.

bármit is mond erről a kígyóról, azt hiszem, ismét – mint az utolsó versben – Jób rámutat arra a tényre, hogy Isten felhasználhatja bölcsességét – még a lelkét is–, hogy megtisztítsa az eget és szép időt teremtsen. De ugyanakkor Isten erőszakos cselekedeteket is végezhet – például megsebezheti ezt a kígyót-bármi is legyen az.

Jób 26 Kommentár: Olyan keveset tudunk Istenről

és végül Jób azzal a beismeréssel zárja ezt a fejezetet, hogy bár Isten útjainak több területéről beszélt, amelyek félelmetes bölcsességét mutatják – Jób tudja, hogy még a felszínt sem karcolta meg!

14 , ezek az ő útjai:
a hallott róla
de ki tudja megérteni?

ezért úgy gondolom, hogy Jób hallgatólagosan az alázatosság bizonyos fokát támogatja. Ő dicséri és magasztalja Isten értelmét, ami arra készteti, hogy bizonyos módon cselekedjen. És elismeri, hogy sem ő, sem ezek a barátai valójában nem kapnak többet, mint egy pillantást Isten minden útjára.

és példaként a mennydörgésszerű említéssel zárja a fejezetet – hogy is működik ez?!

és ami annyira érdekes, hogy Jób Isten útjairól beszél. És azt sugallja, hogy vannak olyan idők, amikor az emberek egyszerűen nem értik Isten útjait.

Isten útjai…

és ennek emlékeztetnie kell minket e könyv üzenetére – amikor nem értjük Isten útjait, bíznunk kell az ő bölcsességében.

Jób eljut arra a pontra, ahol bízni fog Isten bölcsességében. Itt csodálkozik Isten bölcsességén – de még nem csak megpihent Istenben, hogy megtegye a bölcs dolgot az életében. Jób látja és dicséri Isten bölcsességét körülötte a természetben. De még nem mutatta meg a képességét, hogy meglátja és dicsérje Isten bölcsességét a saját körülményei között.

odaér. De még nincs ott. És így látni fogjuk, hogy Jób legközelebb folytatja a beszédet – és azzal kezdi, hogy megvédi igazságosságát és feddhetetlenségét.