Joan I, Joan is írta Joanna, (született 1326-halt meg május 22, 1382, Lucania, Nápolyi Királyság), Provence grófnője és Nápolyi királynője (1343-82), aki megvédte követelését, valamint az Anjou-házat a nápolyi trónra, csak hogy elveszítse Durazzo Károly (nápolyi Károly). Gyönyörű és intelligens, korának költőinek és tudósainak védőszentje is volt.
I. Joan nagyapja, Róbert király utódja lett 1343-ban, miután feleségül vette unokatestvérét, Andrást, I. Lajos testvérét (1342-82); csatlakozásának célja a Nápolyi magyar és Angevin követelések összeegyeztetése volt. Az Andrást Nápolyba követő magyarok rajja azonban sok angevint szembeszállt az udvarban, köztük magát Joant is. Következésképpen, amikor Andrást meggyilkolták (szept. 18, 1345), Joan-t azzal vádolták, hogy a bűncselekményhez tartozott.
Joan 1347-ben feleségül vette Tarantói Lajost, de elmenekült Avignon, Fr., amikor I. Lajos 1348-ban betört Nápolyba, hogy megbosszulja András meggyilkolását. Száműzetése alatt eladta Avignont a pápaság azzal a feltétellel, hogy ártatlannak nyilvánítják a merényletben. 1352-ben véglegesen visszatérhetett Nápolyba, köszönhetően Ince pápa VI.
után Tarantói Lajos halála (1362), Joan feleségül vette Jakab III, Mallorca királya, aki, akár féltette az életét, akár megpróbálta visszaszerezni saját királyságát, szinte folyamatosan hiányzott Nápolyból 1375-ben bekövetkezett haláláig. Eközben Joan valamelyest megszilárdította uralmát, és elismerte III. Frigyest Szicília királyának, ezzel véget vetve egy ősi szicíliai vitának az Angevinek és az aragóniaiak között.
1376-ban Joan feleségül vette a katonai kalandor Otto Brunswick és később elismert trónörökösének Louis, D ‘ Anjou herceg, testvére a francia király V. Károly 1378-ban ő is elismerte az antipope Kelemen VII. Durazzói Károly, akit Joan korábban örökösének elismert, biztosította a városi pápa VI, aki Nápoly királyává koronázta Rómában (1381). Károly júniusban elfoglalta Nápolyt, királlyá nyilvánítva magát. Bebörtönözte Joant a Muro kastély, ahol megfojtotta.
