a pajzsmirigy műtéti mintáinak csak 5% -15% – át jelentik rosszindulatúnak. A legtöbb műtétet rosszindulatú daganat gyanúja miatt végzik a finom tű aspirációs biopszia eredményeként, de az invazivitás, a nem diagnosztikai eredmények és a lehetséges ismételt biopsziák a finom tű aspirációs biopszia hátrányai.
ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy megvizsgálja mind a törzsarány, mind a rugalmassági pontszám egyidejű alkalmazásának hatékonyságát a pajzsmirigycsomók differenciáldiagnózisában, valamint e két módszer kompatibilitásának felmérését.
összesen 144 csomót vontak be a vizsgálatba. A végső hisztopatológiai diagnózist használták referencia standardként. A törzsarány és a rugalmassági pontszám görbe alatti érzékenységi, specificitási és cut-off értékeit a vevő működési jellemző görbe elemzésével határoztuk meg. A törzsarány és a rugalmassági pontszám kompatibilitását és összehasonlítását is elvégezték.
huszonnyolc csomó (19,4%) rosszindulatú volt. A törzsarány és a rugalmassági pontszám eredményei szignifikánsan sikeresnek bizonyultak a pajzsmirigy malignitásának előrejelzésében (p < 0, 001 mindkettő esetében). Ezenkívül a deformációs arány és a rugalmassági pontszám görbe alatti területe 0,944, illetve 0,960 volt. A rugalmassági pontszám diagnosztikai pontossága jobbnak bizonyult, mint a törzsarány, de ez a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns (p = 0,456). Amikor megvizsgáltuk a törzsarány és a rugalmassági pontszám kompatibilitását, a két értékelés statisztikailag konzisztensnek bizonyult egymással (Kappa = 0,767; p < 0,001). Amikor a törzsarányt és a rugalmassági pontszámot együtt alkalmazták, a helyes diagnózis rögzítésének specifitása 84,5% – ról 93,1% – ra nőtt.
amikor a törzsarány rugalmassági pontszámát együtt használták a pajzsmirigy csomók differenciáldiagnózisához, pontosabb eredményeket kaptunk. Így mindkét módszer kombinálása ígéretes alternatíva lehet a finom tű aspirációs biopsziához a felesleges megelőzése érdekében műtéti beavatkozások gyanúja esetén pajzsmirigy csomók.
a tireoid műtéti mintáknak csak 5-15% – a jelentett rosszindulatúként. A műtétek többségét a biopszia következtében fellépő malignitás gyanúja miatt végzik finom tűvel történő aspirációval, azonban az invazivitás, a diagnosztikai eredmények, az ismételt biopsziák rontják az eljárást.
a vizsgálat célja a kompressziós arány és a rugalmassági pontszám egyidejű alkalmazásának hatékonyságának vizsgálata a pajzsmirigy csomók differenciáldiagnózisában, valamint e két módszer kompatibilitásának értékelése.
összesen 144 csomót vontak be a vizsgálatba. A végső hisztopatológiai diagnózist referencia standardként használtuk. A görbe alatti terület érzékenységét, specifikusságát és a tömörítési arány és a rugalmassági pontszám küszöbértékeit a vevő működési jellemző görbéjének elemzésével határoztuk meg. A tömörítési arány és a rugalmassági pontszám kompatibilitását és összehasonlítását is elvégezték.
huszonnyolc csomó (19,4%) rosszindulatú volt. A kompressziós arány és a rugalmassági pontszám eredményei szignifikánsan sikeresek voltak a pajzsmirigy csomó malignitásának előrejelzésében (p < 0, 001 mindkettő esetében). Ezenkívül a görbe alatti területek a tömörítési arányhoz és a rugalmassági pontszámhoz 0,944, illetve 0,960 voltak. A diagnosztikai pontosság rugalmassági pontszáma magasabb volt, mint a tömörítési arány, de ez a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns (p = 0,456). A kompressziós arány és a rugalmassági pontszám kompatibilitásának vizsgálatakor a két értékelés statisztikailag konzisztens volt egymással (Kappa = 0,767; p < 0,001). Amikor a tömörítési arányt és a rugalmassági pontszámot együtt alkalmazták, a helyes diagnózis rögzítésének specifitása 84,5% – ról 93,1% – ra nőtt.
amikor a kompressziós arányt és a rugalmassági pontszámot együtt használták a pajzsmirigycsomók differenciáldiagnózisához, pontosabb eredményeket kaptak. Így a két módszer együttes alkalmazása ígéretes alternatíva lehet a finom tűszúrás-szúrási biopszia számára, és elkerülheti a pajzsmirigycsomók gyanús műtéti beavatkozásait.
