Julien Offroy De La Mettrie, (született Dec. 25, 1709, Saint-Malo, Fr.- meghalt november. 11, 1751, Berlin) francia orvos és filozófus, akinek a pszichikai jelenségek materialista értelmezése megalapozta a behaviorizmus jövőbeli fejlődését, és fontos szerepet játszott a modern materializmus történetében.
La Mettrie orvosi diplomát szerzett Reimsben, orvostudományt tanult Leidenben Hermann Boerhaave irányítása alatt (néhány művét franciára fordította), és sebészként szolgált a francia Hadseregben. Egy személyes betegség meggyőzte őt arról, hogy a pszichés jelenségek közvetlenül kapcsolódnak az agy és az idegrendszer szerves változásaihoz. E nézetek közzétételét követő felháborodás Histoire naturelle de l ‘ ons (1745;” a lélek természettudománya”) kényszerítette távozását Párizsból. A könyvet a nyilvános hóhér égette el. Hollandiában La Mettrie megjelent L ‘ Homme-gép (1747; L ‘ Homme Machine: A Study in the Origins of an Idea, 1960), merészebben és teljesebben, nagy eredetiséggel fejlesztette materialista és ateista nézeteit. Ezeknek az elveknek az etikáját a Discours sur bonheur ou l ‘ anti-s (“diskurzus a boldogságról, vagy az anti-Seneca”). Ezután kénytelen volt elhagyni Hollandiát, de Nagy Frigyes (1748) Berlinben fogadta, udvari olvasóvá tette és kinevezte a Tudományos Akadémiára. Annak a meggyőződésének megfelelően, hogy az ateizmus az egyetlen út a boldogsághoz és az érzékek öröme az élet célja (Le Petit Homme 6 longue queue, 1751; “a kis ember egy hosszú sorban”), a végéig gondtalan hedonista volt, végül ptomaine-mérgezésben halt meg. Összegyűjtött munkái, életművek philosophiques, 1751-ben jelentek meg, válogatásait Marcelle Tisserand szerkesztette 1954-ben.
