a vízgyűjtő területe mintegy 60 500 km2, és a becslések szerint 2007-ben lakossága közel 15 millió ember. A Kagera-medence Burundi, Ruanda, Tanzánia és Uganda négy országának egy részét fedi le. A medence Ruanda szárazföldi területének 75% – át, Burundi 52% – át pedig a medencében fekszik.
a medence legjelentősebb része a megművelt mezőgazdasági területek (48%), majd a természetes növényzet (26%), amelynek 2% – át zárt erdei növényzet borítja. Nyabarongo, Akanyaru és Ruvubu vízgyűjtő területein nagyon magas a vízelvezetés sűrűsége, különösen a Kongó-Nílus gerincének keleti részén.
bár a medence nyugati része részben erdős, a medence nagy részét intenzíven megművelték, sőt a meredek lejtőkön elhelyezkedő törékeny területeket is megművelik.
egyre nagyobb nyomás nehezedik a természeti erőforrásokra
a medence természeti erőforrásaira egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyors népességnövekedés, a mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységek intenzívebbé válása, valamint a fenntarthatatlan földgazdálkodási gyakorlatok következtében. Az átlagos éves demográfiai növekedési ütem Kagera vízgyűjtőjén 2,7%, az egy nőre jutó termékenységi ráta pedig 6,34. Az arányok magasabbak a szubszaharai országokkal összehasonlítva, ahol az átlagos népességnövekedés 2,5%, az átlagos termékenységi ráta pedig 5,4.
a medence a vízenergia fontos forrása, különösen a Rusumo vízesésnél. Körülbelül 14 millió ember, többségük önellátó gazdálkodó él a vízgyűjtőn belül.
a Kagera folyó medencéjében tartós talajromlás tapasztalható, amelyet a biológiai sokféleség súlyos csökkenése és az agrár-ökoszisztémákra gyakorolt hatások kísérnek, amelyek befolyásolják a helyi emberek megélhetését, akik megélhetésük nagymértékben a természeti erőforrásoktól függ.
az éghajlatváltozás és hatása a vízkészletekre
az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás hatása a szélsőséges csapadékok intenzitására és gyakoriságára, valamint a napi maximális hőmérsékletekre jelentős lesz. A nedves varázslat hossza minden évszakban várhatóan csökkenti a hosszabb száraz varázslatokat a hónapok nagy részében, és ez összefügg a napi átlagos maximális hőmérséklet várható növekedésével.
WACDEP megvalósítás
a vízügyi szakembereknek figyelembe kell venniük az éghajlatváltozás várható hatását a csapadék szélsőségeire, mivel ez jelentősen befolyásolja a vihar tervezési görbéit, amelyek nagyon hasznosak számos mérnöki alkalmazásban.
a Vízgazdálkodóknak megfelelően meg kell tervezniük a szélsőséges csapadékeseményeket, amelyek várhatóan árvizeket és földcsuszamlásokat eredményeznek, harmadszor pedig a gazdálkodóknak javasolhatják, hogy vegyék figyelembe a változó éghajlatot és a várható éghajlatváltozásnak a szélsőséges Csapadék gyakoriságára és a nedves időszakok változására gyakorolt várható hatását.
a WACDEP beavatkozhat a talajerózió elleni küzdelembe és árvízkezelési stratégiák kidolgozásába, valamint kapcsolatba léphet a Kagera Projektmenedzsment egységgel és a 4 parti országgal.
