a Kolmogorov mikroszkópok a turbulens áramlás legkisebb skálái. A Kolmogorov-skálán a viszkozitás dominál, és a turbulens kinetikus energia hővé válik. Ezeket a következők határozzák meg
| Kolmogorov – hosszskála |
6 = (3 ) 1 / 4 {\displaystyle \eta =\balra ({\frac {\nu ^{3}}{\varepsilon }} \ jobbra)^{1/4}}  |
| Kolmogorov-időskála |
0 / 2 {\displaystyle \tau _{\eta} = \ balra ({\frac {\nu} {\varepsilon}} \jobbra)^{1/2}}  |
| Kolmogorov sebesség skála |
u ons = ( 6 / 4 {\displaystyle u_ {\eta} = \balra (\nu \varepsilon \jobbra)^{1/4}}  |
ahol a {\displaystyle \varepsilon } 
a turbulencia kinetikus energiájának tömegegységre jutó átlagos eloszlási sebessége, és a {\displaystyle \nu } 
a folyadék kinematikus viszkozitása. A Kolmogorov hosszskála tipikus értékei a légköri mozgáshoz, amelyben a nagy örvények hossza kilométer nagyságrendű, 0,1-10 milliméter; kisebb áramlások esetén, mint például a laboratóriumi rendszerekben, a \{\displaystyle\eta } 
sokkal kisebb lehet.
Andrej Kolmogorov 1941-es elméletében bevezette azt az elképzelést, hogy a turbulencia legkisebb skálái univerzálisak (minden turbulens áramlásnál hasonlóak), és csak a {\displaystyle \varepsilon } és a} {\displaystyle \nu} függvénytől függenek. A Kolmogorov-mikroszkópok definíciói ezen ötlet és dimenziós elemzés segítségével nyerhetők. Mivel a kinematikus viszkozitás dimenziója hosszúság2 / idő, és az egységnyi tömegre jutó energiaeloszlási sebesség mérete hosszúság2 / idő3, az egyetlen kombináció, amelynek az idő dimenziója van, az a \ \ displaystyle \tau _ {\eta} =(\nu / \varepsilon )^{1/2}} 
ami a Kolmorogov időskála. Hasonlóképpen, a Kolmogorov-féle hosszskála az egyetlen olyan kombináció, amely a hosszúság dimenziójával rendelkezik, ha a \{\displaystyle\varepsilon } és a \\displaystyle \ nu } hosszúságmérettel rendelkezik.
Alternatív megoldásként a Kolmogorov-időskála definíciója a négyzet alakváltozási sebességének átlagos tenzorának inverzéből nyerhető, ami a ( 2) {\displaystyle \tau _{\eta} = (2\langle e_{IJ}E_{IJ}\rangle =(2 \ langle e_ {IJ} e_ {IJ} \ rangle )^{-1/2}} 
ebből is adódik, hogy (=( = )) 1 / 2 {\displaystyle \tau _{\eta} = (\nu /\varepsilon )^{1/2}} az egységnyi tömegre jutó energiaeloszlás mértékének meghatározása alapján = 2 db E I J E I j {\displaystyle \ varepsilon =2 \ nu \ langle E_{IJ}e_{IJ}\rangle } 
. Ezután a Kolmogorov-hosszskálát úgy kapjuk meg, mint azt a skálát, amelyen a Reynolds-szám egyenlő 1-gyel, R e = U L / 6 = (\displaystyle {\mathit {re}} = 1 {\displaystyle {\mathit {re}}=ul / \nu =(\eta / \tau _{\eta})\eta/\nu =1} 
.
a Kolmogorov 1941 elmélet egy átlagos mezőelmélet, mivel feltételezi, hogy a releváns dinamikai paraméter az átlagos energiaeloszlási sebesség. A folyadék turbulenciájában az energiaeloszlási sebesség térben és időben ingadozik, így a mikroszkálákra olyan mennyiségekként lehet gondolni, amelyek térben és időben is változnak. A szokásos gyakorlat azonban az átlagos mezőértékek használata, mivel ezek a legkisebb skálák tipikus értékeit képviselik egy adott áramlásban.
