Dél-Korea felfüggesztette működését egy közösen működtetett Ipari Parkban Észak-Koreában az észak-koreai rakétaindítást és nukleáris kísérletet követően.
a Kaesong Industrial Complex (TIT) Észak-Koreában található, közvetlenül a demilitarizált övezeten át Dél-Koreától. A projektet 2004-ben indították el, amelyet nagyrészt a Dél finanszírozott az együttműködés fokozása érdekében.
ez az Észak-és Dél-Korea közötti békés kapcsolat egyik utolsó megmaradt pontja, és gyakran tekintik a köztük lévő kapcsolatok mutatójának.
hogyan jött létre Kaesong?
Dél-Korea szerint a TIT célja egy olyan ipari park létrehozása volt, ahol a dél-koreai vállalatok észak-koreai munkaerő felhasználásával gyárthatják termékeiket.
azzal érvelt, hogy ez segítene Észak-Koreának megreformálni a szörnyű állapotban lévő gazdaságát, és enyhíteni a két Korea közötti feszültséget.
azt is úgy tekintették, hogy arra ösztönzik a vállalatokat, hogy a termelést helyben tartsák, ahelyett, hogy Kínába vagy más alacsony bérű országokba költöznének.
bár ez egy magánvállalkozás, amelyet a Hyundai Asan, a Hyundai csoport és a Korea Land Corporation (szintén dél-koreai vállalat) vezet, mindkét kormány részt vesz a kezdeményezésben.
a dél-koreai kormány ösztönözte a vállalatokat arra, hogy tevékenységüket oda helyezzék át, ideértve a befektetéseik veszteségeinek fedezésére szolgáló politikai kockázatbiztosítást is.
az ott gyártott összes árut Dél-Koreába exportálják eladásra.
a TIT vámmentes övezet, és nincsenek korlátozások a deviza vagy hitelkártya használatára vonatkozóan. A komplexumba való belépéshez nincs szükség vízumra.
milyen üzleti tevékenységet végeznek ott?
jelenleg összesen 124 vállalat működik a TIT-ben olyan iparágakból, mint a ruházati és textilipar, az autóalkatrészek és a félvezetők.
a szöuli egyesítési Minisztérium szerint mintegy 54 000 észak-koreai munkavállalót, valamint több száz Dél-koreai munkavállalót alkalmaznak ott. Ez a Korea-közi kereskedelem legnagyobb támogatója.
ha a fejlesztés minden szakasza a tervek szerint befejeződik, akkor végül a Manhattan-sziget méretének fele lesz, és bevásárló-és lakóövezeteket, valamint turizmust és kikapcsolódást biztosít.
hogyan profitál Észak-Korea?
a dél-koreai vállalatok évente mintegy 100 millió dollárt (69 millió dollárt) fizetnek a TIT észak-koreai munkavállalóinak a Yonhap hírügynökség szerint.
a projekt egésze csaknem 2 milliárd dollárral járult hozzá Észak-Korea kereskedelméhez, a Reuters hírügynökség szerint.
Ha azonban a projekt veszélybe kerül, Dél-Korea is veszít.
a kormány több száz millió dolláros biztosítási kifizetésért felelne a komplexumot használó Dél-koreai vállalatoknak.
Észak-Korea korábban is elzárta a Kaesonghoz való hozzáférést?
Igen. 2013 áprilisában az északiak több mint négy hónapra bezárták a komplexumot, miután Szöul és Washington katonai gyakorlatai fokozták a feszültséget.
hasonlóképpen 2009-ben az észak-koreai hatóságok számos korlátozást vezettek be a TIT-re az amerikai-dél-koreai katonai gyakorlatok után. A TIT-ekbe való belépést néhány napra leállították, és több száz Dél-koreai munkavállaló gyakorlatilag csapdába esett.
egyes megfigyelők az év termelésének csökkenését tulajdonítják ennek az eseménynek. A korlátozásokat később enyhítették, a határ újra megnyílt, és a befektetők béremelési követeléseit elvetették.
a TIT azonban a félsziget feszültségének gyakori fellángolása ellenére is folytatta működését és terjeszkedését.
két erőszakos esemény ellenére sem zárták be 2010-ben. Egy dél-koreai haditengerészeti hajó, a Cheonan, elsüllyedt a vitatott vizeken, megölve 46 tengerészek. Szöul szerint egy észak-koreai Torpedó elsüllyesztette a hajót, de Phenjan tagadja, hogy bármilyen szerepe lenne az incidensben.
2010 végén az észak-koreai tüzérségi egységek a vitatott vizeken lövedékeket lőttek a Yeonpyeong-szigetre és annak környékére. Négy dél-koreai halt meg, köztük két civil.
