perfekcionistának lenni jót tesz a karrierjének, igaz?

a klasszikus válasz az interjú kérdésére: “Mi a legnagyobb gyengeséged?”túl gyakran,” túl sok vagyok a perfekcionista”. Míg, nyilvánvalóan nem gyengeség, ennek a válasznak a megadása egy olyan kérdés átalakításának módja, amely önmegsemmisítést hív fel, az önnagyítás lehetőségévé.

végül is mindannyian egyetértünk abban, hogy perfekcionistának lenni – teljes mértékben arra összpontosítva, hogy minden, amit csinálsz, tökéletesen tökéletes – a vállalatok kétségbeesetten alkalmazzák Önt, biztosítják, hogy produktív legyen, és végül hosszú, sikeres karrierhez vezet, igaz?

valójában nem, nem feltétlenül.

a perfekcionizmus összetett fogalom, sokkal inkább, mint sokan feltételezik. Valójában a pszichológusok felismerik, hogy a perfekcionizmusnak valójában két formája van: 1. adaptív és 2. rosszul alkalmazkodó. Kiderült, hogy a perfekcionizmus egyik ilyen típusa jobban elősegíti a hosszú távú karrier sikert, mint a másik.

tehát ebben a blogban elmagyarázom, hogy mind az adaptív, mind a rosszul alkalmazkodó perfekcionizmus hogyan befolyásolhatja a karrier sikerét, kezdve a kettő közötti különbségek áttekintésével.

mi az adaptív perfekcionizmus?

Dr. Alice D Domar, pszichológus, PhD elmagyarázza, hogy az adaptív perfekcionizmus azt jelenti, hogy az ember virágzik, ha néhány, de döntő fontosságú dolgot jól csinál. Stoltz & Ashby 2007 szavaival: “Az adaptív perfekcionizmust a perfekcionizmus normális, egészséges típusaként jellemzik, és az határozza meg, hogy elégedettséget nyerünk az intenzív erőfeszítésből származó eredményekből, de toleráljuk a tökéletlenségeket…”

tehát az adaptív perfekcionisták hajlamosak megérteni és értékelni, hogy egyszerűen lehetetlen elérni a teljes tökéletességet mindenben, amit el akarnak érni. Ehelyett arra törekszenek, hogy magas színvonalú munkát végezzenek azokban a feladatokban, amelyekről tudják, hogy jól teljesíthetnek, és amelyek egyedi erősségeik szerint játszanak.

ezért alkalmazkodnak azokhoz a helyzetekhez, tapasztalatokhoz és projektekhez, amelyekkel a munkahelyükön szembesülnek, és hajlamosak arra, hogy olyan feladatokat ruházzanak át, amelyekről úgy érzik, hogy a legjobb helyzetben vannak más emberekkel, toleránsabbak a tökéletlenséggel szemben, és kevésbé kritikusak önmagukkal és másokkal szemben.

mi a rosszul alkalmazkodó perfekcionizmus?

ez a fajta perfekcionista kevésbé egészséges hozzáállással rendelkezik a sikeres teljesítményhez. Ezek az egyének hajlamosak magukat szidni, ha nem felelnek meg a saját normájuknak, és a rosszul alkalmazkodó perfekcionizmus következetesen kapcsolódik a depresszióhoz, a szorongáshoz és a megnövekedett stresszszinthez.

tehát mind az adaptív, mind a rosszul alkalmazkodó perfekcionisták magas színvonalra törekszenek, azonban ezeknek a normáknak az elérése sokkal stresszesebb a rosszul alkalmazkodó perfekcionisták számára. Ennek oka az, hogy hajlamosabbak olyan magasra állítani önmagukkal szembeni elvárásokat, hogy a kudarc szinte mindig elkerülhetetlen, ami önbizalomhiányhoz vezet. A hibától való félelem tehát kulcsfontosságú mozgatórugója annak is, hogy elkerüljük azokat a feladatokat, amelyeket összetettnek éreznek, vagy amelyek nem az erősségeiknek és érdekeiknek felelnek meg.

még akkor is, ha a rosszul alkalmazkodó perfekcionistáknak sikerül elérniük a maguk által felállított magas referenciaértékeket, soha nem elég jó. Ezért az a hozzáállás érvényesül, hogy ‘többet kellett volna elérni, és többet kell elérni legközelebb’. Ez rendkívül káros lehet mind a személyes, mind a szakmai életünkben – hajlamosak állandóan kudarcnak érezni magukat, és elégedetlenséget tapasztalnak életük minden területén.

a maladaptív perfekcionizmus negatív hatása a munkahelyen

tehát a munka világában alkalmazva a maladaptív perfekcionizmus számos kihívást generálhat, például:

• a hibákat jellemhibáknak tekintik a tanulási lehetőségek helyett – a rosszul alkalmazkodó perfekcionista elméjében, bármilyen hiba, méretétől függetlenül, azonnal az alapvető karakterük kudarcának tulajdonítható, nem pedig valami sokkal valószínűbbnek, mint például a tapasztalat vagy a tudás hiánya.
• halogatás – a rosszul alkalmazkodó perfekcionisták hajlamosak lehetnek a cselekvések késleltetésére a kudarctól való félelem miatt. A feladatokat ezután elkerülik, néha soha nem fejezik be, a határidőket rutinszerűen elmulasztják. Ez ellentétben áll az adaptív perfekcionizmussal, ahol az időt hatékonyan költségvetik, ezért a feladatokat időben elvégzik.
• rossz kapcsolatok a kollégákkal – a rosszul alkalmazkodó perfekcionisták nem mindig tekintik megbízhatónak a kollégákat és a csapattagokat, Ezért ismert, hogy rövid pórázon tartják őket. A rosszul alkalmazkodó perfekcionisták általában nehezen tudják megünnepelni egy kolléga sikerét, mivel ezt a sajátjuk akadályának tekintik.

hogyan lehet kordában tartani a rosszul alkalmazkodó perfekcionista tendenciákat

ha a fenti tulajdonságok bármelyikével azonosulni tudsz, számos hatékony mentális és fizikai technika létezik, amelyekkel megpróbálhatod kezelni néhány kevésbé konstruktív rosszul alkalmazkodó perfekcionista tendenciádat. Például a TEDx előadásában: létezik-e olyan, hogy egészséges perfekcionizmus?Dr. Domar szerint ez magában foglalhat olyan megközelítéseket, mint a helyes táplálkozás és a légzőgyakorlatok.

itt az ideje, hogy rájöjj, hogy senki sem tökéletes, beleértve magad is – és ez rendben van. Ezt szem előtt tartva kezdje őszintén és objektíven értékelni munkáját és személyes életét. Ezt követően kérdezd meg magadtól, hogy mindkettő valójában annyira tele van-e kudarcokkal, mint gondolod. Valószínű, hogy nem. gyakran Ön lesz az utolsó, aki rájön erre – és ezért akaratlanul is károsíthatja karrierlehetőségeit és a körülötted lévő emberek kilátásait.

ezt szem előtt tartva, itt van néhány további gyakorlati lépés, amelyet megtehet, hogy ellenőrizze a rosszul alkalmazkodó perfekcionista módjait:

• Ismerd fel, hogy vannak erősségeid és gyengeségeid is. Játssz az erősségeid szerint, miközben javítani szeretné gyengeségeit, ahelyett, hogy karakterhibáknak tekintené őket. Értsd meg, hogy az életben bármiben jobb lesz a gyakorlat – ez elkerülhetetlen, és ez a gondolkodásmód, amelyet el kell fogadni a sikeres karrierhez.
• légy reális a célok kitűzésekor, és ügyelj arra, hogy a saját elvárásaiddal összhangban kezeld azt, amit reálisan elérhetsz. Lehetetlen célok kitűzése felhígítja a figyelmet arra, amit elérhet, ha időt pazarol arra, amit nem tud.
• Mondj nemet. Gyerünk, próbáld ki! Ha gyakrabban nemet mondasz, az nem tesz kevésbé méltóvá kollégáid vagy feletteseid szemében, hanem lehetővé teszi, hogy sikeres legyél, és hozzáadott értéket adj azokhoz a dolgokhoz, amelyekre igent mondhatsz.
• ne Tekintse a delegálást hibának, nem várható el, hogy mindenben jó legyen, ezért van egy tehetséges csapat körülötted – tehát használd őket.
• végül szánjon időt pihenésre és feltöltődésre. Az, hogy fizikailag és szellemileg kimerült vagy, mert állandóan a tökéletességre törekszel, akadálya a teljesítménynek. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a dolgokat perspektívában tartsa, és egészséges hozzáállást tanúsítson a munkájához.

a magas színvonal és a siker az, amire mindannyiunknak törekednie kell a munkánkban, de amikor perfekcionista tulajdonságaink károssá válnak, amikor elkezdünk rosszul alkalmazkodó perfekcionizmust mutatni, ez negatívan hathat magunkra és kollégáinkra. Ezeknek a tulajdonságoknak a felismerése az első lépés ahhoz, hogy eszközökké alakítsuk őket, mert a változás lehetséges. Tehát, ha felismeri a fenti jelek bármelyikét, remélem, hogy ez a blog kinyitotta a szemét, és olyan pályára állította Önt, hogy pozitívan és proaktívan állítsa be viselkedését a hosszú távú karrier sikere érdekében.

végül is Mary Poppins elismerte, hogy csak gyakorlatilag tökéletes minden szempontból!

• arra törekszel, hogy kreatívabb és innovatívabb legyél a munkádban?
• ‘agilis tanulás’?
• hogyan lehet elsajátítani a tanulás és a gyakorlás művészetét visszacsatolás
• miért nem csak a kreativitás fontos a kreatív munkáknál
• a mindfulness használata a közös munka javítására
• 6 lecke, amely a karrieremet alakította