Moláris kitörés és a keleti szürke kenguru(Macropus giganteus) azonosítása különböző életkorokban | Jumbuck

a fogászati rendellenességek kezelésének lehetővé tétele és a makropodák életkorának becslése érdekében fontos megérteni a fogak kitörési sorrendjét. A Macropus giganteus esetében az előző vizsgálat a következő fogászati formulát jelentette: I3/ 1, C0/ 0, P2/ 2 és M4 / 4; a moláris pótlás folyamatát azonban minden életkorban nem írták le . Ezenkívül egy másik tanulmány arról számolt be, hogy egy ötödik moláris alkalmanként egyszámfölötti fogat mutat be . Kevés kép a kenguru fogakrólhogy különböző korúak jelentek meg; ezért további vizsgálat szükséges a különböző tisztázásáhoza fogazat szempontjai ebben a makropódban.

a fogorvosi rendellenességek a fogságban lévő makropodák egyik leggyakoribb betegsége . A léziók különböző bakteriálisfertőzések miatt alakulhatnak ki , amelyek etiológiái multifaktorálisak, és magukban foglalják a fogkőfogakat, a megtartott posztfunkcionális molárisokat, a környezet változását, a hideg időjárást és a túlzsúfolt ragadozókatpopulációk . Dentaldisorders gyakran dokumentált keleti szürke kenguruk (Macropusgiganteus) a Kanazawa Zoological Gardens (Jokohama, Japán). Ezek az állatok 4 évesnél fiatalabbak voltak, és az elsődleges elváltozás (55 az 58 fogászati rendellenességből) mandibularis volt, 258 klinikai esettanulmány szerint, amelyekben 200 kenguru vett részt . Az ilyen állapotok kezelésére fontos megértenifogak kitörési szekvenciái az állat életének minden szakaszában. A keleti szürke kenguru fogazonosítását azonban nem írták le jól, különösen az 5-6 éves kornál fiatalabb példányok esetében, amikor premoláris csere és moláris kitörés következik be .

jelen tanulmány célja tehát a keleti szürke kenguru premoláris pótlásának és moláris kitörésének folyamatának vizsgálata, valamint a fogazat tisztázása volt az egyes fejlődési korokban. Ennek elérése érdekében radiográfiai képeket elemeztünk, majd összehasonlítottuk azokat egy korábbi jelentésben közzétettekkel .

a Kanazawa állatkertben elhelyezett keleti szürke kenguruk 1986-ban a Currumbin Wildlife Sanctuary-ből (Queensland, Ausztrália) származnak, és azóta a létesítményben tenyésztik és tartják őket. A jelen vizsgálatban 29 állat( 10 hím, 19 nőstény; korosztály: 12 hónaptól 10 évig 9 hónapig) vizsgálták ebben a létesítményben (1.táblázat). A 27 kenguru fejének radiográfiai képeit 29 kenguru alatt kaptukkézi visszatartás; 9 állat több képét rögzítették (1.táblázat). A következő négy radiográfiai síkot használtuk: laterális, ventrális-dorsalis, bal szög (45 dB) és derékszög (45 db). A 29 kenguru közül kettő korábban meghalt vizsgálat: egy nőstény 1 év 1 hónapos korban (28.szám), amely 3 hónappal a tasakból való megjelenés után halt meg; és egy hím, 2 év 2 hónapos korban (29. szám). A koponyáikat megvizsgálták, és a mandibulákat a radiográfia elvégzése előtt elválasztották a koponyától. A themaxilla radiográfiáját 45-ös szögben végeztük. A mandibula bal és jobb része voltosztva, és a radiográfiát oldalirányban végezték az egyik mandibulában.

1.táblázat.

a röntgenfelvételeket keleti szürke kengurukon (Macropusgiganteus) vizsgálták. Az azonosító szám a bal oldali oszlopokban található
nem. szex Agea) frekvencia Számab)
1 M 1 év1m 1
2 F 12m−1y2m 4
3 F 1y1m−1y2m 2
4 M 1y8m 1
5 F 1 év11 m 1
6 F 1 év11 m 1
7 F 1 év12 m 1
8 M 2y1m 1
9 F 2y1m−2y2m 2
10 M 2y3m 1
11 F 2y4m 1
12 F 2 év6m 1
13 F 2y10m 1
14 F 2y5m−3y1m 3
15 M 3 év1m 1
16 M 3y3m−3y8m 11
17 F 4 év2m 1
18 F 4y2m−4y4m 2
19 F 4y4m 1
20 F 4y7m−5y1m 11
21 M 4y8m−5y3m 15
22 F 4y9m−5y6m 7
23 F 5 év2m 1
24 M 7y4m 1
25 F 8 év5m 1
26 F 9 év9m 1
27 M 10 év9m 1

m: hónap; y: év. a) amikor a röntgenfelvétel készült. b) a gyakoriságképalkotás egy adott korban. Az intervallum 2 hét vagy 1 hónap. A 14. szám alatt 3 hónap van.

az irodalomban közölt Kengurufogak azonosítási sémái következetlenek voltak. Luckett azonban a DP3-P3 kapcsolatokat a fogászati homológiák ontogenetikai értékelésével illusztrálta, Kierdorf et al. adaptált Theobservations által Luckett és feltéve tisztább képeket. Eszerint, a jelen tanulmányban szereplő 29 kenguru fogazonosítási sémáját a bykierdorf et al. .

a fogak radiográfiai képalkotó adatok szerinti azonosításának folyamata a következő. Először is, hogy a harmadik premolárisok (P3/3) beágyazódtak-e a csontba, megerősíthető, hogy a harmadik lombhullató premolárisok (dP3) P3 alatt voltak a maxillában, a DP3 pedig P3 felett volt az állkapocsban. Egy bizonyos ponton, amikor a P2/2 és/vagy a dP3/3 leváltak, és a moláris(M4/4) nem alakult ki egyértelműen, nehéz lett megkülönböztetni a dP3/3 és az M1/1 között. Ezekben az esetekben az M1/1 gyökere egyértelmű volt, míg a dP3/3 nem.Másodszor, amikor a P3 / 3 megjelent, megerősíthető volt, hogy a P3/3 kisebb volt, mint az M1/1. Harmadszor, amikor az M4/4 megjelent, az M1/1 toM4/4 molárisai azonosíthatók voltak.

az egyik kenguru (No. 28), a DP2/2, a dP3/3 és az M1/1 mindkét oldala kitört, és a P3/3 és az M2/2 mindkét oldala beágyazódott a maxillába andmanible (ábra. 1a és 1b). A másik állatnál (29. szám) az M2/2 mindkét oldala vízszint alatt mozgott, és mind a maxillában, mind az állkapocsban kitört, az M3/3 mindkét oldala pedig mind a maxilla, mind az állcsont hátsó részén kiemelkedett (ábra. 1c és 1d). Ezek a megfigyelésekmegfeleltek az élő kenguruk 2 évesnél fiatalabb 5 hónapos korának.

a keleti szürke kenguru (Macropusgiganteus) koponyájának röntgenfelvételei. (a) a koponya és (b) állcsont a koponya egy női easterngrey kenguru, hogy meghalt 1 év 1 hónapos korban (No.28). c)egy hím keleti szürke kenguru koponyája és D) állkapcsa, amely 2 év 2 hónapos korában halt meg (29.szám). Az M2/2 vízszintesen mozgott és kitört, az M3/3 pedig 2 éves korban jelent meg.

az élő kenguruk radiográfiai megfigyeléseit a 2. táblázat foglalja össze. A P3/3 függőlegesen tört ki 2 éves 10 hónapos kortól.A DP2/2 és a dP3/3 kitörésének és a P3/3 kitörésének kora azonban, még a bal és a jobb oldal között is, változó volt az egyes kenguruk között. A P3/3 Általában 5 évig tört kiéletkor; egy reprezentatív példa (16.szám) az ábrán látható. 2a és 2B. az állkapocsban először a P3 jelent meg, és fejlődött a dP3 helyettesítésére, bár a dP2 már néhány kenguruban elpusztult. Ezt követően a dP2 és a dP3 egymás után kiürült, és a P3 kitört.Ezt követően a maxillában a dP2-t sok esetben levetették, a P3 pedig leesett, és felváltotta a dP3-at. Ezenkívül az M4/4 megjelent aA csont hátulja.

2.táblázat.

a keleti szürke kenguru(Macropus giganteus) állkapcsában és maxillájában a fogkitörés stádiuma)
életkor Maxilla állkapocs
Egyedeka) Mintákb) dP2 dP3 P3 M1 M2 M3 M4 DP2 DP3 P3 M1 m2 M3 M4
12m−1y2m 3 7 −/△ – / △
R: 5/2 R: 5/2
L: 5/2 L: 5/2
1y8m−2y10m 11 13 ○/▽/− ○/ − △/○ ○/ − ○/ △/ − △/○ – /△
R: 4/8/1 R: 13/0 R: 12/1 R: 12/1 R: 4/7/2 R: 11/2 R:: 2/11
L: 5/8/0 L: 11/2 L: 11/2 L: 12/1 L: 4/9/0 L: 13/0 L: 2/11
3y1m−4y4m 6 17 ○/− △/○/− −/△ ○/ − ▽ / − △/ ○/ − – /△
R: 6/11 R: 0/15/2 R: 1/16 R: 0/17 R: 0/17 R: 0/15/2 R:: 2/15
L: 13/4 L: 11/3/3 L: 2/15 L: 5/12 L: 5/12 L: 6/11/0 L: 2/15
4y7m −5y6m 4 34 △/○
R: 19/15
L: 19/15
7y4m−10y9m 4 4 ○/ − ○ / −
R: 2/2 R: 2/2
L: 2/2 L: 2/2

○: kitört; 6: megjelent a csontban (nem tört ki); 6: kihullott; -: hiányzik. a) a vizsgált kenguruk száma. b) a képalkotás gyakorisága. m: hónap; y: év; R: jobb oldal; L: bal oldal. A 14. számot mind az 1y8m−2y10m, mind a 3y1m−4y4m kategóriába sorolták.

a hím keleti szürke kenguru (Macropusgiganteus) koponyájának röntgenfelvételei. a) egy hím keleti szürke kenguru (16.sz.) koponyája 3 éves 3 hónapos korban, és b) 4 éves 4 hónapos korban. A maxillában a dP3-at P3 váltotta fel; az állkapocsban a P3 átfedésben volt és helyettesítette a P3-at, miután a dP2 és a dP3 kihullott. Az M4/4 maradványai az a) pontban, a B) pontban jelennek meg. c) az afemale keleti szürke kenguru koponyája 4 éves, 8 hónapos korban (No. 20).Az M4 / 4 kitört, és az M4 kitörés az állkapocsban korábban volt, mint a maxillában. d) egy hím keleti szürke kenguru koponyája 9 éves, 9 hónapos korában (26.szám). A P3/3 és az M1/1 levált.

végül az M4/4 kitört, és az összes foga megjelent, mire thekangaroos körülbelül 5 éves volt (ábra.2c). Az M4 kitört az állkapocsban, majd az M4 a maxillában. Ap3 / 3 és az M1/1 mind a maxillában, mind az állkapocsban egymás után 7 éves 4 hónapos kortól hullott (ábra.2D és 2. táblázat).

ez a tanulmány feltárta a fogpótlás és a kitörés folyamatát a keleti greykangaroo-ban különböző korokban. Összefoglalva, az állandó fogak kitörésének sorrendje voltm1-M2-M3-P3-M4 (esetenként M1-M2-P3-M3-M4) a maxillában és az állkapocsban. Ezenkívül aa jelen tanulmány mind a maxilla, mind az állkapocs röntgenfelvételeit mutatta be. Ezek a képek talán hasznosak a fogak azonosításához, különösen a kezelés során. Korábbi tanulmányok csak néhány képet mutattak be a fogak azonosításának leírására , vagy csak a maxilla fogpótlási és kitörési folyamatait ábrázolták, és nem írták le a folyamat egyes szakaszaihoz kapcsolódó életkorokat . Ezek a vizsgálatok közelítő információkat szolgáltattak a fogak azonosításához, valamint a fogpótlás és a kitörés folyamatához. Klinikai alkalmazás esetén azonban fontoshogy grafikus megértést szerezzen a fogak azonosításáról, a csere mellettés kitörési folyamat minden korban. Ezért a tanulmány eredményei hozzáadhatják a jelenlegitudásbázis.

a DP2/2 és a dP3/3 byp3/3 helyettesítése mind a maxillában, mind az állkapocsban változó volt, még a bal és a jobb oldal között is, az egyes kenguruk között. Az állkapocsban a P3 általában átfedésben volt a dP3-mal, mielőtt a dP2 és a dP3 kihullott volna. Néhány esetben azonban a dP2-t először levetették, a dP3-at pedig P3 váltotta fel, az ordP2 a P3 kitörése után is megmaradt. Ezzel szemben a maxillában a dP2-t levetették, mielőtt a dP3-at P3 váltotta volna fel. A legtöbb esetben a pótlás az állkapocsban korábban történt, mint a maxillában. Ennek okatisztaságtalan, ezért további vizsgálatokra van szükség.

dokumentáltuk, hogy a fogászati rendellenességek gyakoriak a keleti szürke kenguruknál (főleg a 4 évesnél fiatalabb egyedeknél), a fő elváltozások pedig mandibularis . Bár ezeket a fogászati rendellenességeket különféle bakteriális fertőzések okozzák , úgy gondolják, hogy a Fusobacterium necrophorum fertőzés a fő etiológia, míg a moláris pótlásés a kitörés is okozónak tekinthető. A fő tünet a duzzanat amandible. Tapasztalataink szerint gyakran megfigyelhető a nyálkahártya duzzanata, az osteomyelitis pedig időnként radiográfiával igazolható.

a jelen vizsgálat kimutatta, hogy a dP2 és dP3 helyettesítése a P3-mal, valamint az M4 kitörése korábban történt az állkapocsban, mint a maxillában. A mandibularis ív hossza azonban nem biztos, hogy megfelelő a kitört foghozés következésképpen az állkapocs fogai zsúfoltságot mutathatnak. Ezért a korlátozotttér miatt a gyulladás könnyen kiváltható, ha P3 vagy M4 kitör.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.