ScholarSpace a Manoai Hawaii Egyetemen: egy korszak vége: a késő Tang Huang Chao lázadása, 874-884

ez a cikk történelmileg és analitikusan megvizsgálja a Huang Chao lázadás hivatalos feljegyzéseit annak érdekében, hogy jobban megértsük mind a Tang-dinasztia idején az ellenállás útjait, mind pedig azt, hogy a köznép hogyan képviseltette magát a történelmi nyilvántartásban. Huang Chao lázadó vezető volt a késő Tang-dinasztia idején; ő és követői sikeresen fosztogattak Kínán keresztül 875-től i. sz. 884-ben bekövetkezett haláláig. Ez idő alatt meghódította és kifosztotta a birodalom számos fontos városát, például Guangzhou-t és a fővárost, Chang ‘ An-t. Ezt az évtizedes lázadást jelölték meg a Tang-dinasztia bukásának fő okaként. A központi kérdés, amelyet meg kell vizsgálni, az, hogy a késő Tang társadalom milyen tényezői okozták a lázadást, és milyen sikeres volt, és hogyan rekonstruálták a lázadást később a hivatalos történészek. Ez a cikk azt javasolja, hogy Huang Chao lázadása a szélsőséges társadalmi instabilitásban és a parasztokra nehezedő súlyos pénzügyi terhekben gyökerezett; az esemény hivatalos történelembe való felvétele azonban moralizálta az eseményeket, mint korrupt vagy alkalmatlan tisztviselők és meggyőző, de gonosz gondolkodású banditák együttesét. A Tang hivatalos dinasztikus történeteinek kritikai elemzésével, posztstrukturalista módszertan alkalmazásával lehetséges feltárni a hivatalos történészek elfogultságát, és jobban megérteni a korszak társadalmát és eseményeit. Különös figyelmet fordítanak azokra a módszerekre, amelyeket a hivatalos történészek használnak az olvasó szimpátiájának és figyelmének irányítására. Nem Kínai forrásokat, elsősorban Arab leírásokat is használnak, mind az összes fiók által észlelt jellemzők kiemelésére, mind a kínai számlák által kihagyott részletek kitöltésére. Megvitatják az ellenőrzött események jelentőségét és a kínai hivatalos történetekből kihagyott eseményeket is. Ez a tanulmány hozzájárul a szubalternális ügynökség, a paraszti ellenállás és a történelmi emlékezet megvitatásához, valamint a kínai társadalom és a külföldiek közötti korai kapcsolat felépítéséhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.