nyugati tanulmányok (1075>
megjelentek más filozófusok is, akik elutasították a feudális társadalmat. És SH NAÜ-keki elutasította az uralkodók által létrehozott rétegzett társadalmat, mint csak kitalációt, helyette egy “természetes társadalmat” prédikált, amelyben mindenki egyenlő volt. Az övében Shizen shin’eid 6 (c.1753), Sh Argentneki egy ideális társadalmat ábrázolt, amelyben minden ember egyformán foglalkozik a gazdálkodással, társadalmi megkülönböztetés vagy kizsákmányolás nélkül. Míg Sh Dongecki a társadalom kritikáját tekintve kivételesnek tekinthető, mások kritikai antifeudális világnézeteket alakítottak ki, amelyeket közvetlenül vagy közvetve befolyásoltak az empirikus tudomány és a nyugati tanulmányok. Miura Baien nak,-nek Kyushu tanulásának nevezte J enterprigaku (“racionális tanulmányok”); dialektikus gondolkodási módszert tartalmazott, amely elutasítva az ortodox neokonfucianizmus rögzített “útját”, a világot folyamatosan változónak látta. A természettudós Hiraga Gennai, a Takamatsu tartomány Shikoku, elutasította a harcos korlátozott életét; R. D.-nin lett, és Edóba költözött, ahol szabadon gondolkodott és cselekedett. Annak az elképzelésnek a szószólójaként, hogy Japán megakadályozza az arany és ezüst kiáramlását a hazai termelés előmozdításával és e termékek külföldi árukra történő cseréjével, Hiraga lényegében egyetértett Tanuma Okitsugu azon vágyával, hogy elősegítse a különféle áruk előállítását. Hiraga Tanuma alkalmazásában állt és Nagaszakiba küldték. Miközben olyan dolgokkal kísérletezett, mint a dinamók és a hőmérők, Gennai teljes játékot adott zsenialitásának cukornád és sárgarépa termesztésével, holland stílusú kerámia gyártásával, valamint az ország különböző tartományaiban lévő bányák felmérésével és fejlesztésével. Számos jelentős művet készített drámaíróként is.
két másik figyelemre méltó tudós a 18.század végén és a 19. század elején volt Siba K Enterprises és Jamagata Bant. Egy olyan művész, aki a kan ons iskola hagyományán belül kezdte, majd Harunobu-nál tanulmányozta az ukiyo-e-t, k Adapkanra nagy hatással volt a holland tanulmányok és általában a nyugati racionalizmus. Japánban a rézkarcolás úttörőjeként ismerik, de írásaiban a Tokugava státusrendszert is kritizálta azzal az indokkal, hogy a császár és a koldus hasonló emberi lények, így ragaszkodva az emberi egyenlőséghez. Bant (bant) egy gazdag, a Kaitokud (Kaitokud) nevű, fentebb tárgyalt kereskedő vezérigazgatója volt, és a Kaitokud (Kaitokud) egyik neves tanítványa. Munkájában Yume no shiro (“álmok helyett”) a természettudomány alapján rekonstruálta a japán történelmet az istenek korában.
