ez a szöveg www.goete.eu/glossary
a tudásalapú társadalom olyan társadalmakat jelöl, amelyeket gazdaságilag és kulturálisan a tudományos és technológiai ismeretek létrehozásának lehetőségeitől való nagyfokú függőség jellemez. Az információs kor adatfeldolgozási technológiái alapján tipikus elem a tudás stratégiai felhasználása a nemzetek közötti gazdasági verseny tényezőjeként, valamint a nemzetek közötti vállalatok és szolgáltatások között. Ezért a kutatás és a fejlesztés (R&D) szorosan összefügg. A tudás a piacon különleges javakká és árucikkekké válik. Gazdasági szempontból a tudásalapú társadalmak befektetnek az emberek oktatásába és képzésébe annak érdekében, hogy olyan humántőke-erőforrásokat hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljesítsék a hagyományok megőrzésére vonatkozó elvárásokat, és ami még fontosabb, a tudást innovációk fejlesztésére használják. A tudásalapú társadalom fontos alapelvei a tudástermelők közötti hálózatépítés, az alkalmazás, az ellenőrzés, Az értékelés és a tanulás hatékonysága. A tudás és a tudásintézmények minőségbeli különbségeinek megkülönböztetése érdekében nagy az érdeklődés az oktatási erőfeszítések rangsorolása iránt. Az egyének társadalmi státusza erősen függ az oktatási teljesítményük mértékétől. A késő modernitás kifejezéseként a tudástársadalmakat a konstrukciós és módszertani folyamatok reflexív lelkiismerete jellemzi. A pedagógiai következmények abban a várakozásban vannak rögzítve, hogy mindenki az élethosszig tartó tanulás folyamatában van annak érdekében, hogy megbirkózzon a közelgő új tudás mennyiségének legalább releváns részeivel és a régi tudás csökkenő relevanciájával. A tudásalapú társadalom alapvető jellemzője a tudás összetettségének rendkívüli növekedése, amely nemcsak egy országot, hanem az egész világot érinti. A nagy sebességű kommunikáció (internet) által támogatott információmennyiséget nem csak az egyének tudják kezelni, hanem oktatási tanterveknek és stratégiáknak kell kísérniük, hogy megkülönböztessék az információ jelentését és megtalálják a személyes hozzáállást a tudás összetettségéhez. A tanulás individualizációja és a tudás terjesztésének globalizációja között a tanárok szerepe egyre fontosabbá válik, mint köztes ágensek.
