vese-és nemi tuberkulózis
a vese tuberkulózis általában fiatal és középkorú felnőttek betegsége. A vese TB legtöbb esetét a bacillusok másodlagos hematogén terjedése okozza a vesekéregben a pulmonalis elváltozásokból, akár a kezdeti TB-fertőzés idején, akár egy régi esetleges fókusz késői lebontása miatt. A magas vese véráramlás miatt néhány vese vetés valószínűleg szinte minden embernél előfordul az elsődleges fertőzés idején. Ezek a kis vesekárosodások a hatékony sejt által közvetített immunitás kialakulása után leállnak, de újra aktiválódhatnak, hogy évekkel vagy évtizedekkel később betegséget okozzanak.
a vese TB-t olyan esetleges elváltozások jellemzik, amelyek elpusztíthatják és elpusztíthatják a működő vese parenchymát. A sérülések hegesedéssel, összehúzódással és fibrózissal gyógyulnak. Az ureteralis fibrosis szűkületekhez vagy hidronephrosishoz és obstruktív uropathiához vezethet. A vese TB interstitialis nephritis formájában is megjelenhet.
az alsó urogenitális traktus bármely része másodlagosan részt vehet a fertőzött vizeletből származó antegrád fertőzéssel.15 kétoldalú betegség gyakran jelen van. Az akut vagy krónikus veseelégtelenség nem gyakori megnyilvánulás,de akkor fordulhat elő, ha mindkét vese vagy a kétoldali ureter elzáródása előrehaladott. A leggyakoribb tünetek a dysuria (34%), a hematuria (27%), valamint a hasi vagy oldalsó fájdalom (10%).16 láz, fogyás, éjszakai izzadás és egyéb szisztémás tünetek nem gyakoriak. A húgyhólyag érintettsége dysuria, nocturia vagy steril cystitis. A vese TB is tünetmentes lehet, és véletlenül felfedezhető egy rendellenes rutin vizeletvizsgálat értékelése során, amely steril pyuriát vagy mikroszkopikus hematuriát mutat.
a vizeletvizsgálat egy nagy sorozatban a betegek 93% – ánál volt rendellenes, hematuria 12% – ban, hematuria és pyuria 34% – ban fordult elő.17 a vizelet AFB kenete az esetek 50-70% – ában pozitív, az M. tuberculosis tenyészetei pedig a betegek 25-95% – ában pozitívak.18 szinte minden betegnél reaktív tuberkulin bőrteszt (TST) van. A vese TB-ben szenvedő betegek körülbelül háromnegyedének rendellenes mellkasi filmjei vannak, amelyek összhangban vannak az aktív vagy távoli TB-vel. Az intravénás pyelography (IVP) a képalkotás standard módja, és lehetővé teszi a felső és alsó urogenitális traktus jó megjelenítését. Az IVP a betegek több mint 90%-ánál kóros, klasszikus megállapításokkal, amelyek a vese TB-re utalnak, körülbelül a felében vannak jelen. Jellemző rendellenességek közé tartozik a kortikális hegesedés, papilláris nekrózis, meszesedés, calicealis dilatáció, valamint a gyűjtőrendszer szűkületei. A húgyvezetékek rövidíthetők és kitágulhatnak (“csőszár”), vagy egy vagy több (“gyöngyös”) szűkületet mutathatnak. Szűkületek alakulhatnak ki, amíg a betegek TB-ellenes kezelésben részesülnek. Egy nemrégiben végzett Dél-afrikai vizsgálatban, amelyben a megerősített (tenyészet pozitív vagy kórszövettani) urogenitális tuberkulózisban (UGTB) szenvedő betegek és egy másik, feltételezett (de nem megerősített) UGTB-vel rendelkező csoport radiológiai eredményeit hasonlították össze, a deréktáji fájdalom, a renális kavitáció, az urolithiasis és az ureteralis strictura kialakulása szignifikánsan ritkábban fordult elő a megerősített UGTB-vel rendelkező csoportban, mint azoknál, akiknél UGTB gyanúja állt fenn.19
a vese TB kezelésének alapja a rövid távú kemoterápia. Az egyidejű kortikoszteroid kezelést egyesek támogatták az ureter stricturák megelőzésére, de kontrollált klinikai vizsgálatokat nem végeztek. A műtéti kezelést egykor széles körben alkalmazták a fertőzött nekrotikus szövet kiirtására, de ma már a szövődmények kezelésére van fenntartva. Amikor csak lehetséges, a műtéti kezelést el kell halasztani, hogy a műtét előtt 4-6 hetes anti-TB kemoterápia befejeződhessen. Részleges vagy teljes nephrectomia szükséges lehet az elpusztult vesék eltávolításához vagy a visszatérő cystitis eseteinek kezeléséhez. Az ureteralis szűkületek kezelésére ureteralis dilatációra és rekonstrukciós eljárásokra lehet szükség.
a női nemi szervek érintettségének leggyakoribb helyei a petevezetékek, az endometrium és a petefészkek.A női nemi traktus 20 TB-je általában az érintett szervek hematogén terjedésének köszönhető, és ebben a tekintetben különbözik a férfiak genitourinary TB-jétől. A húgyúti rendszert gyakran nem érinti. A genitourinary TB-ben szenvedő nők általában menorrhagia, kismedencei fájdalom, hüvelykisülés vagy meddőség esetén jelentkeznek. Az átlagos életkor az élet ötödik évtizedében van. A legtöbb beteg nulliparous. Az általános fizikai vizsgálat gyakran figyelemre méltó. A női genitourinary tract TB endometrium biopsziával diagnosztizálható, curettage, vagy a menstruációs vér tenyésztése az áramlás első 2 napján.
majdnem minden genitális tuberkulózisban szenvedő férfi tömeges (általában fájdalommentes) elváltozással rendelkezik az epididymisben, a prosztatában és ritkábban a herében;21 90% – uk egyidejűleg aktív vese tuberkulózisban szenved. A diagnózist a sérülés biopsziájával lehet megállapítani.
