anatómia és röntgenfelvételek a Midfoot


– lásd: Lisfranc Frx

– anatómia:
– a második metatarsalis proximális vége szorosan be van süllyesztve az első és a harmadik cuneiforms között;
– ez a bevésőkonfiguráció hatékonyan rögzíti az egész tarsometarsalis komplexet, megakadályozva a mediális vagy laterális transzlációt;
– a metatarsalis vagy cuneiforms jelentős elmozdulása nem fordulhat elő, kivéve, ha ez a csont megszakad;
– emiatt a tiszta transzmetatarsaltarsalis diszlokációk ritkán fordulnak elő, & inkább az frx – eket vonják be a második metatarsalis bázison vagy annak környékén;
– nincsenek szalagok, amelyek összekötnék az első és a második metatarsálist;
– ez relatív gyengeséget hoz létre az 1. & egyéb metatarsalis között;
– az 1-2 intermetatarsalis ízület fő stabilizátora Lisfranc szalagja;
– Lisfranc szalagja:
– erős ferde szalag, amely a mediális cuneiform plantáris-laterális aspektusából nyúlik ki, áthalad az intercuneiform ligamentum előtt, és beilleszkedik a második metatarsalis plantar-medialis – ba;
– variációk:
– a betegek körülbelül 20% – ában a ligamentum két különálló sávja van jelen (dorzális és plantáris);
– két különálló szalagszalaggal rendelkező betegeknél részleges ligamentum sérülések lehetségesek;
– funkció:
– az oldalsó lábközépcsontok összekapcsolására szolgál a mediális ékírással;
– megerősíti a 2. lábközépcsont alapjának csontos stabilitását a mediális és laterális cuneiformák között;
– dorsalis pedis artéria:
– keresztezi Lisfranc ízületét & mélyen merül az első és a második lábközépcsont alapjai között, hogy talpi artériás ívet képezzen, így sérülésre vagy nyílt redukcióra hajlamos;


– röntgenfelvételek:
– oldalnézet:
– a metatarsalis soha nem hátsó, mint a megfelelő tarsális csont, de alkalmanként kissé talpi lehet a tarsalis csonthoz képest;
– AP nézet:
– a 2. metatarsalis alap mediális határai & a középső cuneiform mediális határa általában egyenes, töretlen vonalat képez;
– ennek a vonalnak a megzavarása instabil TMT sérülést jelez;
– ferde nézet:
– lehetővé teszi az oldalsó középső láb értékelését;
– a 4. metatarsalis alap mediális határa & a cuboid mediális határa általában egyenes, töretlen vonalat képez;

– egyértelmű sérülés:
– a 2. lábközépcsont alapjának törései mindig a tarsometatarsalis sérülés gyanúját okozzák;
– a mediális cunnieform és a 2. metatarsalis közötti bármilyen aprítás vagy diasztázis a Lisfranc szalagos komplexének funkcionális megzavarását jelzi;
– wt csapágy AP:
– megkérdőjelezhető sérüléssel, fontolja meg a wt csapágy AP nézetét az 1-2 intervallum értékeléséhez;
– a 2. metatarsalis-mediális cuneiform artikuláció diasztázisa, vagy az első 1-2 intermetatarsalis intervallum 2 mm-nél nagyobb kiszélesedése (az ellenkező lábhoz képest) jelzi a subluxációt és a warrents zárt redukciót és a perkután scew rögzítést;
– Potter, et al (1998) megjegyezte, hogy a lábközépcsontok között normális 1-5 mm – es elválasztás található, ezért létfontosságú összehasonlítani a sérült lábat a sértetlen lábbal;
– ha az álló AP elfogadhatatlan a beteg számára, akkor fontolja meg a CT – vizsgálatot;
-abudction stressz AP:
– Coss HS, et al (1998) tanulmányában a tetemek ligamentális metszést végeztek, majd elrablási stresszen estek át AP x-sugarak;
– a vizsgálat motivációja az a megfigyelés, hogy a W/ Lisfranc törzs, az elrablási stressz oldalirányban mozgatja az elülső lábat;
– egy kontrollpopulációban a navicularis és a mediális ékírással (mediális oszlopvonal) érintő vonal keresztezte az első metatarsalis alapját (még az elrablási stressz esetén is);
– az ínszalagos metszéssel és az alkalmazott elrablási stresszel rendelkező tetemekben a mediális oszlopvonal mediálisan a metatarsálisra esik;
– a szerzők azt is megjegyezték, hogy az elrablási stresszt AP – nek pronáció vagy szupináció nélkül kell venni;
– megjegyzendő, hogy ezek a A szerzők megjegyezték, hogy az ínszalagos metszéssel rendelkező tetemek nem mutattak több mint 1,5 mm szélesedést szimulált WT csapágyakkal;
– MRI:
– az MRI alkalmazása Lisfranc-törésekben a Lisfranc-szalag értékelésére Hg Potter MD et al. 1998.
– axiális nézeteket használtunk a Lisfranc ínszalag vizualizálására;
– ezek a szerzők megjegyezték, hogy minden teljes ínszalagszakadással rendelkező betegnek legalább 2 mm-es vagy annál nagyobb elmozdulása volt a második metatarsalis és a mediális cuneiform között (az ellenkező oldalhoz képest);
– azt javasolják, hogy MRI-t rendeljenek el, ha kétértelmű kiszélesedés van, és hasonlóképpen, hogy MRI-t ne rendeljenek el, ha a diasztázis nagyobb, mint 2 mm (mivel az ínszalag megszakadása valószínűleg fennáll)

mágneses rezonancia képalkotás a Lisfranc ínszalag a láb.

elrablási stressz és a tarsometatarsalis ízület tisztán szalagsérülésének AP súlytartó radiográfiája.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.